A paksi atomerőmű két új nukleáris blokkja 2029-ben és 2030-ban kezdheti meg kereskedelmi üzemét, amit hat-nyolc hónapos tesztüzem előz meg – mondta az atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter pénteken Szekszárdon, a Tolna megyei közgyűlésen. Süli János felidézte, hogy a Paks II Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án adta be a létesítési engedélykérelmet az Országos Atomenergia-hivatalnak, amelynek 12 plusz három hónapja van a kérelem elbírálására, ezért várhatóan 2021. szeptember végén kapják meg a létesítési engedélyt.
A miniszter arról is tájékoztatott az MTI szerint, hogy a teljes erőmű épülete alatt megerősítik, homogénné teszik a talajt. A 22 méter mély munkagödröt úgy kell elkészíteni, hogy vízteleníteni lehessen, és ennek ne legyen hatása a meglévő blokkok biztonságos üzemeltetésére. Előírták, hogy tesztmunkagödröt készítsenek, és egy résfaltesztet is elvégezzenek, elősegítve a víztelenítés megoldását. A kapacitásfenntartó beruházásért felelős miniszter ismertette:
Az első épületek állnak, és elkészült a felvonulási terület energiaellátását biztosító hálózat is.
Süli János hangsúlyozta, hogy Paks II eredeti és módosított pénzügyi szerződése is nyilvános. A szerződés értéke 12,5 milliárd euró, amelyből 2,5 milliárd a magyar finanszírozás, tízmilliárd orosz rendelkezésre állási hitel. – Amikor az orosz fél teljesít egy munkafázist, akkor mi a teljesítési igazolás alapján kiadjuk neki, hogy számlázásra jogosult, a fővállalkozó ekkor az elvégzett munka értékének megfelelően két számlát küld Magyarországra: egy nyolcvanszázalékosat, amelynek értékét az orosz bank utalja át, és egy húszszázalékosat, amelyet a Magyar Államadósság-kezelő Központ Zrt. egyenlít ki – magyarázta a részleteket, majd kiemelte:
a magyar állam eddig minden kifizetést előtörlesztett, miután a szerződés erre költségmentesen lehetőséget ad.
Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság vizsgálata idején 7,35 százalékos profittal számoltak az új blokkok teljes élettartamára, a szén-dioxid-kvóta drágulása miatt azonban folyamatosan javul az atomenergia versenyképessége.
Fotó: Havran Zoltán
Kitért arra, hogy a gazdasági bővüléssel párhuzamosan nő Magyarország villamosenergia-igénye. A nyári csúcsidejű napi fogyasztásban a legmagasabb érték csütörtökön 6940 MW volt, ami közelít a téli csúcsidejű, 7119 megawattos fogyasztáshoz.
A miniszter beszélt arról, hogy
Magyarország újraiparosítása folyamatban van, a Dunaújváros melletti akkumulátorgyártásnak, a debreceni és gödi ipari fejlesztéseknek is rendkívül jelentős a plusz villamosenergia-igénye. A két új paksi atomerőművi blokk nélkül hosszú távon nem biztosítható hazánk olcsó és klímabarát áramellátása.
