Kétéves a magas kamatozású szuperállampapír

Két éve bocsátotta ki a Magyar Államkincstár a korábbiaknál lényegesen magasabb kamatozású állampapírt, miközben a kamatok történelmi mélyponton voltak. Ma már a lakossági állampapír-állomány hatvan százalékát a MÁP Plusz adja.

Megnőtt a lakossági kereslet Fotó: Teknős Miklós

Két évvel ezelőtt, 2019 júniusában kezdődött a MÁP Plusz forgalmazása, amely kizárólag magánszemélyek által vásárolható, sávos kamatozású, ötéves lejáratú, a teljes futamidőre évi 4,95 százalékos hozamot biztosító állampapír. Akkor ez jóval magasabb hozamot kínált, mint a korábbi ­konstrukciók, nem beszélve a banki kamatokról, amelyek akkorra már jelentéktelenné váltak, hisz a bankközi kamatszint néhány tized százalékon állt.

Kérdés, hogy miért vállalt az állam viszonylag nagyobb költséget a korábbiakhoz képest ezzel a papírral, és teljesültek-e a célok. Az elgondolás az volt, hogy a magyar államadósságot túlnyomórészt forintban, belföldi forrásból finanszírozzák. Ezen belül az intézményeknek viszonylag alacsony, ötéves szinten akkor egy százalék körüli hozammal kellett megelégedniük, míg a lakossági ügyfeleknél ugyanez majdnem öt százalék lett. A cél az volt, hogy

növekedjen a lakossági finanszírozás aránya,

egyúttal az értékpapír-állomány lejárata hosszabb legyen, így biztonságosabbá téve a finanszírozást. A két cél megvalósítása érdekében indokoltnak tűnt az állam részéről a viszonylag magasabb költség vállalása.

Megnőtt a lakossági kereslet
Fotó: Teknős Miklós

A papír természetesen igen népszerű volt, hisz hasonló hozamot kockázatmentesen semmi mással nem lehetett elérni, akkor még az inflációkövető kötvények hozama is jócskán elmaradt ettől a szinttől.

A lakosság azóta összesen 5600 milliárd forint értékben vásárolt a papírokból,

részben lecserélve a korábban tartott állampapírokat, egyúttal jelentős új lakossági megtakarítást is sikerült ezzel bevonzani.

A világjárvány tavaly márciusi megjelenése hatással volt az eredeti tervekre: a hirtelen megnövekvő államadósság finanszírozására az állam eurókötvényeket bocsátott ki, igaz, rendkívül kedvező, egy százalék körüli kamattal. A lakossági állampapír-vásárlás lassult, leginkább a járvány által okozott bizonytalanság miatt, igaz, hogy később nőtt a megtakarítási kedv. Az utóbbi időben gyakran felmerül a kérdés, hogy a MÁP Plusz a jelenlegi, magasabb infláció mellett is vonzó-e. Ha figyelembe vesszük, hogy az MNB a háromszázalékos inflációs célhoz ragaszkodik, s ezért ettől csak átmenetileg térhet el érdemben a szint, akkor még az inflációkövető kötvények is csak átmenetileg kínálhatnak alternatívát,

más versenytársa tehát továbbra sincs a MÁP Plusznak.