A „jegybankok jegybankja”, azaz a központi bankok által közösen alapított nemzetközi pénzügyi intézmény, a BIS (Nemzetközi Elszámolások Bankja) tanulmányt bocsátott ki a jegybanki digitális valutákról, amelyben szorgalmazza, hogy az ilyen megoldásokban gondolkozó központi bankoknak célszerű együttműködni, fejlesztéseiket összehangolni azért, hogy a leendő jegybanki digitális valuták legnagyobb előnyét,
a gyors és biztonságos nemzetközi fizetési lehetőséget minél jobban ki lehessen aknázni.
Ennek egyik lehetősége, hogy megállapodnak a digitális valuták közös jellemzőiben és létrehozzák a velük való nemzetközi fizetésekhez szükséges infrastruktúrát. A tanulmány elkészítésében az IMF és a Világbank is részt vett, mint a nemzetközi pénzügyekben meghatározó, tapasztalt intézmények.
A jelenlegi, jegybankokhoz nem kötődő kriptodevizák közös jellemzője, hogy ugyan belső értékük nincs, de alkalmasak arra, hogy azonnal eljussanak egyik felhasználótól a másikhoz bárhol a világban, így
megvalósítható velük az azonnali fizetés nemzetközi szinten.
Ez a tény a jegybankokat is arra ösztönzi, hogy saját devizáik digitális változatát is kifejlesszék, vagyis ugyanaz a deviza lenne, mint eddig, csak a kriptodevizák technológiájával rugalmasabban működne, mint a jelenlegi rendszerben, amelyben az országok közötti elektronikus utalások még sok esetben lassúak, körülményesek és költségesek.
A BIS munkatársa a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy most még szomszédos országok, mint az USA és Mexikó között is előfordul, hogy napokig tart, míg a pénz a címzetthez érkezik, és kisebb összegeknél akár hét százalék is lehet a jutalék. A jegybanki digitális valuták által a folyamat azonnali lehetne és elenyésző költségű, ehhez azonban a jegybankoknak
kezdettől célszerű együttműködniük a fejlesztésben.
