Otthon start – a társasházi építményi jog is segíthet

A társasházi építményi jog is segítheti jövő évtől a saját célra vásárlókat az újlakás-piacon és az Otthon startot igénylők számára is segítség lehet. A lakáskínálat két-három év múlva bővülhet látványosabban, és ennek több vidéki város is a nyertese lehet.

A lakáspiaci tőkeprogram hatása is hamarosan mutatkozhat, ami ugyancsak növeli majd a kínálatot Fotó: Németh András Péter

Hullámzó teljesítmény jellemezte az elmúlt pár évben az újlakás-piacot. Amíg 2020-ban harmincezer, addig négy év múlva már csak alig feleennyi lakást adtak át. A kevesebb lakás drágábban talál(t) vevőre, ami a saját célra vásárlóknak kevésbé, inkább a befektetési célú vevőknek kedvezett. Ebbe a ciklusba csatlakozik most az Otthon start – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az Otthon start feltételeinek megfelelő lakások nagyobb arányú megjelenése lépéskényszerbe hozhatja a prémium közönséget célzó fejlesztőket
Fotó:  Kurucz Árpád

Emlékeztetett, a másfél millió forintban maximalizált négyzetméterár-feltétel az új építésű lakásokra is vonatkozik, az ilyen árfekvésű lakásokat a saját célra vásárlók tudják megvenni, ugyanakkor az újlakás-piacon ez az árkorlát inkább a fővárosban jelent kihívást, hiszen a legtöbb vidéki városban 1-1,2 millió forint az átlagos négyzetméterár.

A szakértő rámutatott: csak idén 2-4 ezer olyan új lakás épül, ami megfelel a fix 3 százalékos hitel feltételeinek, és vannak olyan beruházók, akik ilyen konstrukcióval (is) lépnének piacra. A kedvezőbb árú lakások nagyobb arányú megjelenése lépéskényszerbe hozhatja a prémium közönséget célzó fejlesztőket, hiszen a prémium árkategóriás lakásokat nehezebb lehet eladni akkor, ha nem kiemelkedően jó helyen találhatók vagy nincs kiugró minőségbeli különbség. 

Emellett ha több új építésű lakás felel meg az Otthon start feltételeinek, az a használtak drágulását is fékezheti.

Egy újabb tényező is megjelent, ami az Otthon start jövő évi keresettségére lehet hatással, ez pedig a társasházi építményi jog. Az erről szóló tervezetet október 11-ig lehet véleményezni, az építményi jog lényege, hogy már az építés alatt álló társasházban is keletkezhessen bejegyezhető és megterhelhető jog a vevő javára. Ez azt jelenti, hogy ha a beruházás közben csőd vagy végrehajtás indulna a tulajdonos ellen, a vevőnek akkor is megmarad a joga a kifizetett összeg erejéig – hasonlóan ahhoz, mintha jelzálogjoga lenne. Ez bármely újlakás-vásárlónak könnyebbség lenne, aki hitelt is venne fel az ingatlan megvételéhez – emelte ki Balogh László, hozzátéve, hogy a pénzintézetek a biztos hátterű vagy minimális kockázatú projektek esetében nyújtanak hitelt – ez vevői szempontból bizalomépítő lehet.

Balogh László beszélt arról is, hogy idén tizenötezer alatt maradhat az átadott új lakások száma – ebben benne vannak a családi és ikerházak is. Az Otthon start ösztönző hatása és a lakáspiaci tőkeprogram eredményei 2027-től illetve 2028-tól mutatkozhatnak meg igazán, hiszen egy-egy társasházi projekt megvalósulása rendszerint több év, míg a családi és ikerházaké is másfél évet vesz igénybe, ekkora minimális időtartammal érdemes számolni. A kereslet elnyújtott lehet, rövid távon kevéssé látványos – fogalmazott a szakértő. Már csak azért is, mert jövőre jelentős arányban készülhetnek el családi és ikerházak, a lakhatási tőkeprogramot pedig „csak” idén hirdették meg. A felsoroltakkal együtt két-három év múlva már húszezer felett lehet az átadott lakások száma, és azok a fejlesztők is kínálhatnak az Otthon start feltételeinek megfelelő lakásokat, akiknek ez korábban nem volt tervben – a tervek benyújtása idején ugyanis a fix 3 százalékos hitel sem létezett.

Az újlakás-piac változásai nem csak a fővárost érintik, jelentős fejlesztések zajlanak Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben is. Az utóbbi városba hatszáz lakásos projekt indult. Az említett megyeszékhelyek pedig nem csupán egyetemi városok, hanem ipari központok, Győr mintájára látványosabb fejlődésre számíthatnak.