Erdőrezervátum, vadvíz, madárvárta kínál élményeket a Körösök mentén

Akár motorcsónakkal, akár kerékpárral vagy éppen gyalogosan járjuk be a mintegy 52 ezer hektár területű nemzeti park valamely szegletét, számtalan különlegesség vár ránk.

A Hámras-Körös holtágában kiváló családi program lehet az evezés Forrás: AM

A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság is változatos élővilággal, vadvizekkel, mocsarakkal, látogatóközponttal, tanösvénnyel, természetiskolával, népszerű vezetett túrákkal csalogat minden korosztályt – hívja fel a természetkedvelők figyelmét az Agrárminisztérium.

Változatos élővilággal, tanösvényekkel várja a látogatókat az 52 hektáron elterülő Körös–Maros Nemzeti Park. Fotó: Agrárminisztérium

Akár motorcsónakkal, akár kerékpárral, vagy éppen gyalogosan járjuk be a mintegy 52 ezer hektár területű nemzeti park valamely szegletét, számtalan különlegesség vár ránk. A Körös–Maros Nemzeti Park teljes területe 52 125 hektár, melyből mintegy 6419 hektár fokozattan védett, 61 hektár erdőrezervátum és 5486 hektár a nemzetközi jelentőségű vadvizek körébe tartozik, a ramsari egyezmény védelmét élvezi. A nemzeti park 13 mozaikból áll, ahol az egyes területrészek az ősi táj töredékekben fennmaradt élőhelyeinek, folyóinak, mocsarainak és pusztáinak egy-egy darabját őrzik az utókornak. A kiemelt védelem biztosítja az élővilág változatosságának fenntartását, amelynek megismerésére, bemutatására az igazgatóság számos létesítményt üzemeltet és élményadó programot kínál.

A Hármas-Körös holtágában kiváló családi program lehet az evezés Fotó: Agrárminisztérium

Az Alföld ezen értékes szegletének világát, a térség természeti-, táji- és kulturális értékeit három látogatóközpont, egy tematikus bemutatóhely, három természetiskola, valamint hét tanösvény mutatja be élményszerűen. A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont és a Bihari Madárvárta a védett területektől csupán egy karnyújtásnyira, csaknem száz személynek nyújt színvonalas és pénztárcabarát szállást. Az átélt élményekről évente mintegy százezer látogató számolhat be.

Motorcsónak túra a Hármas-Körös felső szakaszán: a szarvasi szivornyát ellátó tápcsatorna torkolatától a Hortobágy–Berettyó folyó árvízkapujáig eső folyószakasz motorcsónakos bejárása az Aranyos és a Borza szentélytípusú holtágak érintésével.

Körös-menti túra e-bike-kal: A Körösvölgyi Állatparkból indulva kényelmes kerekezést kínál a Szarvasi Arborétum előtt, a Körös-ártér részterület határához. A gáton továbbhaladva már az ártéri erdő kíséri a résztvevők útját. Ezt követően a halászteleki tanösvény tíz információs táblán keresztül mutatja be az egykori ártéri táj történetét és az itt élő növény- és állatvilágot. Néhány kilométer megtétele után a Hármas-Körös két különösen szép, úgynevezett szentélytípusú holtágához, az Aranyos- és a Borza-holtágakhoz érnek a résztvevők, ahol megcsodálhatják az ártéri erdő fáira felkúszó vadszőlők alkotta fátyoltársulást. A Körös-ártéren olyan ritka madarak költenek, mint a fekete gólya és a rétisas. Szarvas felé egy újabb víztest, a Nagyfoki-holtág mellett kerekezve érnek vissza a túrázók a Körösvölgyi Állatparkba.

A hosszabb távot kedvelők részt vehetnek a kastélytörténeti szakvezetéses túrán. A mintegy két órás, 20 kilométeres kerekezés célja megmutatni a résztvevőknek azt az egyedi atmoszférát, ami Szarvast és környékét oly meghatározóan jellemzi. A táj és az épített műemléki környezet szerves egységét, amely garantáltan elvarázsol minden ökoturistát. A kastélyok titokzatos múltjára és a táj festői hangulatára felfűzött tematikus kirándulás kiinduló pontja az Anna-liget gyöngyszeme, a Csáky-kastély műemléképülete, majd piramistölgyek és ültetett hársfasor kíséri a túrautat. A Holt-Körös partján a különleges mocsári ciprusokat csodálhatjuk meg, majd ezt követően a nosztalgikus Erzsébet hídon átkelve, a vízi színház mellett elhaladva, a belváros szívében érhetjük el a túra következő állomását, a Mittrowszky-kastélyt és a szarvasszobrot, a Bolza-kastély páratlan látványában pedig a Holt-Körös hídról gyönyörködhetünk. A XIX. század elején épült, ezer négyzetméteres kastély és nyugati homlokzata, az előkerttel, az ott álló Romulust és Remust szoptató farkasanya szobrával a város jelképévé vált. A túra végén a résztvevők a Hármas-Körös töltés gátján, védett érték látnivalói között kerekeznek el, hogy a híres Hunyadi–Rudnyánszky-kastélyt is birtokukba vegyék.

Az országban elsők között nyilvánították védetté a Dél-Tiszántúl legkiemelkedőbb természeti értékeit – például az erdélyi héricset, a túzokot, vagy a védett területek közül a kardoskúti Fehér-tavat. Már a 70-es években felvetődött egy Körös-vidéki Nemzeti Park gondolata, végül 1994 májusában alakult meg szarvasi székhellyel a Körös–Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság. A Körös–Maros Nemzeti Park 1997-ben az ország hetedik nemzeti parkjaként nyithatta meg kapuit a látogatók előtt.

Aki pedig egy igazán romantikus, egyben misztikus programon venne részt, nem hagyhatja ki az augusztus közepi csomorkányi csillagles programot. Az erre az élményre vágyók napnyugtáig helytörténeti érdekességekkel, a Körös–Maros Nemzeti Park természeti értékeivel ismerkedhetnek, majd sötétedést követően az augusztusi égbolton távcsöveken keresztül gyönyörködhetnek a Perseidák meteorrajban. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság több éve megrendezett, emblematikus programjai a májusi túzokfesztivál és a bihari táj napja, a szeptemberi kardoskúti Fehér-tó napja. Az igazgatóság a magyar nemzeti parkok hetén, 2021-ben szeptember 13–19. között is változatos, élménydús programokat kínál.