– Ha folytatódik a sikeres újraindítás, az uniós átlagot meghaladó, öt százalék feletti gazdasági növekedés várható a Kárpát-medence és Közép-Kelet-Európa országaiban a következő években – jelentette ki Varga Mihály a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem gazdasági panelbeszélgetésén. A pénzügyminiszter hat pontban foglalta össze a térséget jellemző gazdasági folyamatokat és kihívásokat.
Varga Mihály előadása leszögezte: a Kárpát-medence gazdaságai között Magyarországé az elsők között lehet, és még idén elérheti a járvány előtti teljesítményét. Ez elsősorban a támogató fiskális politikának, a beruházások ösztönzésének, az adócsökkentéseknek és a munkahelyek védelmének köszönhető.
A pénzügyminiszter második tényezőként a válságkezelés miatt megugró hiány- és adósságszinteket jelölte meg. Az elmúlt évben a járvány elleni védekezés volt az elsődleges cél, most a gazdaság újraindítására kell összpontosítani a forrásokat. Ezért a térség valamennyi országában lazítani kellett a fiskális politikán, amely az államadósság emelkedéséhez vezetett. A sikeres újraindítást követően vissza kell térni a hiány- és adósságcsökkentő pályára.
Varga Mihály harmadikként a visszatérő munkaerőhiányt jelölte meg, amely ismét tartós kihívás lehet az uniós országokban. Magyarországon a foglalkoztatás már elérte a járvány előtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig a hatodik legalacsonyabb az unióban. Nem véletlen, hogy a gazdaság újraindítása során a hatékonyságot és versenyképességet növelő beruházásokra helyezi a hangsúlyt a kormány, mert ezek ellensúlyozzák a munkaerőhiány hatásait.
Az újraindítást a legtöbb országban megugró bérek és növekvő fogyasztás kíséri – ismertette a pénzügyminiszter előadása negyedik megállapítását, emlékeztetve, hogy Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom hat, a keresetek tíz százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban.
Varga Mihály ötödik és hatodik tényezőként az infláció emelkedését és a monetáris politikák erre adott válaszait jelölte meg. Az infláció emelkedésére a növekvő bérek és kereslet mellett nemzetközi folyamatok is hatással vannak, többek között szállítási és értékláncproblémák. Ezek a folyamatok a tárcavezető szerint a monetáris politika irányítóit Európa-szerte stratégiájuk felülvizsgálatára, változtatására kényszerítik annak érdekében, hogy mérsékelni tudják az infláció alakulását.
