MKIK: Kötelező lehetne a koronavírus elleni védőoltás a munkahelyeken

A kamara azt javasolja, hogy ha a munkavállaló nem oltakozik, áthelyezhető legyen olyan pozícióba, ahol nem veszélyeztet másokat.

A negyedik hullámot elkerültük, de az oltatlanoknál továbbra is fennáll a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata fertőzés esetén MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

Lehetővé kell tenni a munkaadóknak, hogy

kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóik számára

– közölte kedden a Portfolio.hu-val Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: erre vonatkozóan a kamara jogalkotási javaslatot tesz.

Szavai szerint ezzel nemcsak lehetőséget teremtenének a munkaadók számára, de

bizonyos munkakörökben kötelezővé is tennék a védőoltást az alkalmazottaknak.

Parragh László a portálnak megjegyezte, hogy ma is elterjedt gyakorlat, hogy a vállalatok elvárják a dolgozóiktól az oltást, a jogszabályi módosítás viszont megkönnyítené ezt a lehetőséget.

Ma már elvárás a versenyszférában, hogy védettek legyenek a dolgozók. Továbblépnének Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az elnök kiemelte:

a vállalatvezetők részéről erős igény van erre a szabályozásra,

csak így lehet ugyanis elkerülni, hogy a gazdaságot ne kelljen újra lezárni. Felidézte, hogy a magyar vállalati szektor számára óriási megkönnyebbülés volt, hogy a koronavírus ellen hozott korlátozások nagy részét fel lehetett oldani.

– Ez azért történhetett meg, mert a magas átoltottság miatt visszaszorult a járvány Magyarországon – fogalmazott Parragh László.

A javaslat szerint

ha a munkavállaló nem él az oltás lehetőségével, akkor adott esetben áthelyezhető lehet

olyan pozícióba, ahol nem veszélyezteti a kollégákat és az ügyfeleket. Ez nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is indokolt, mivel a cégvezetők nem engedhetik meg maguknak, hogy a járvány terjedése és a helyi fertőzések miatt leálljon a tevékenységük.

A vállalatok termelése múlhat a munkavállalók oltottságán Fotó: MTI/Balázs Attila

– Eddig is tömegesen létező jelenség volt, hogy a munkaadó elvárta a munkavállalóitól a koronavírus elleni védőoltást, és abban az esetben,

ha a dolgozók nem éltek vele, akkor elbocsátással szankcionálták a vállalatok.

Az elbocsátásokat viszont nem lehetett az oltás elutasításával indokolni, ezért egyéb indokkal mondtak fel a munkavállalónak – mondta az MKIK elnöke az interjúban, hozzátéve, hogy ez egyfajta munkaadói nyomásgyakorlásnak számít. Megemlített két vállalatot is, ahol a napokban tették kvázi kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást, és kivétel nélkül minden munkavállaló élt a lehetőséggel.

Több nemzetgazdasági területen leállásokat okozott a járvány, például az éttermekben Fotó: Mirkó István

Ennek kapcsán kiemelte azt is, hogy a cégvezetők nem tartanak felmondási hullámtól. Eddig ugyanis azt tapasztalták, hogy a munkavállalók az ilyen esetekben felvették az oltást, és nincsenek ilyen jellegű ellenállások.

Rámutatott: ha a köztestület javaslatát elfogadnák, akkor

a védőoltás elutasítása immár jogszerűen válthatna ki különféle szankciókat a munkaadótól.

A kamarai vezető arról is beszélt, hogy a munkaadói oldal rendkívül támogató a kérdésben, hiszen a gazdasági szereplők már rég várnak hasonló szabályozásra, és egyes magyar nagyvállalatok vezetői személyesen is szorgalmazták a lépést.

Elmondása szerint a gazdasági szereplők érdeke az, hogy

nőjön az átoltottság, elkerülve ezzel a lezárásokat, a működés leállását és a munkavállalók megbetegedését.

A kötelezően beoltandó munkavállalói körrel kapcsolatban kiderült: elsősorban azokra a szakmákra kell gondolni, ahol a dolgozók több emberrel érintkeznek, ilyenek a rendészeti szervek alkalmazottai, a közösségi közlekedésben dolgozók, éttermi alkalmazottak. A szakmák pontos köre egészségügyi-szakmai döntés kell legyen – jelezte a kamarai elnök.