Egyre több vállalkozás számol ismét a bérek emelésével, akár jelentősebb keresetrendezéssel, ugyanakkor a kisebb cégek többsége még idén is csak legfeljebb az infláció mértékével megegyező rendezést tart elképzelhetőnek.
A járvány ugyan visszafogta a fizetések felzárkózását, de jelenleg úgy tűnik, a cégek felmérték, hogy ismét elkerülhetetlenné válik a dinamikusabb béremelés,
így a hajlandóság nagyobb, mint 2020-ban, ám hatása várhatóan csak jövőre érződik – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) legfrissebb kutatásából.
Az egyéb szolgáltatás területén működő cégek kiemelkedően magas arányban csökkentették a béreket 2020-ban, mintegy 11 százalékuk. A vállalkozások mintegy egyharmada pedig a bérek befagyasztásával reagált a járvány megjelenésére. A kereskedelmi és az építőipari cégeknek a harminc, illetve 32 százaléka volt kénytelen lemondani a béremelésről, míg az ipari szereplőknek mindössze 17 százaléka hozott kedvezőtlen bérintézkedést.
Az ágazatonkénti jelentős eltérés 2021-ben is tetten érhető. Az egyéb szolgáltatást végző cégek 54 százaléka, a kereskedelmi vállalkozások 65 százaléka, az építőipari cégek 69 százaléka, az iparban tevékenykedő cégeknek pedig a 83 százaléka tervez béremelést. Az inflációt meghaladó mértékű béremelési szándékról legtöbben az építőipar szereplői közül nyilatkoztak.
Jövőre ugyanakkor már érdemben gyorsulhat a bérnövekedés az elemzők egybehangzó véleménye szerint. Sok kulcsfontosságú, béreket befolyásoló tényezőt egyelőre még nem ismerünk. Idetartozik a kormányzatnak az a szándéka, hogy a szakszervezetek megállapodjanak a munkáltatókkal a minimálbér bruttó kétszázezer és a garantált bérminimum legalább bruttó 260 ezer forintra emeléséről.
Így a két kötelező legkisebb kereset húsz-húsz százalékkal is nőhet.
Ez abban az esetben elképzelhető, ha a komoly bérteher-növekedéshez állami segítséget kapnak a kisebb vállalkozások.
A minimálbérek összegéről várhatóan ősszel döntenek a szociális partnerek.
