Újra napirendre kell venniük a cégeknek a bérek emelését

Idén már sok vállalkozás az inflációt meghaladóan emelt bért, 2022-ben pedig újra nagyobb emelések jönnek.

Magyar Nemzet
2021. 07. 11. 7:00
MN_Temp
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre több vállalkozás számol ismét a bérek emelésével, akár jelentősebb keresetrendezéssel, ugyanakkor a kisebb cégek többsége még idén is csak legfeljebb az infláció mértékével megegyező rendezést tart elképzelhetőnek.

A járvány ugyan visszafogta a fizetések felzárkózását, de jelenleg úgy tűnik, a cégek felmérték, hogy ismét elkerülhetetlenné válik a dinamikusabb béremelés,

így a hajlandóság nagyobb, mint 2020-ban, ám hatása várhatóan csak jövőre érződik – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) legfrissebb kutatásából.

Az egyéb szolgáltatás területén működő cégek kiemelkedően magas arányban csökkentették a béreket 2020-ban, mintegy 11 százalékuk. A vállalkozások mintegy egyharmada pedig a bérek befagyasztásával reagált a járvány megjelenésére. A kereskedelmi és az építőipari cégeknek a harminc, illetve 32 százaléka volt kénytelen lemondani a béremelésről, míg az ipari szereplőknek mindössze 17 százaléka hozott kedvezőtlen bérintézkedést.

Az ágazatonkénti jelentős eltérés 2021-ben is tetten érhető. Az egyéb szolgáltatást végző cégek 54 százaléka, a kereskedelmi vállalkozások 65 százaléka, az építőipari cégek 69 százaléka, az iparban tevékenykedő cégeknek pedig a 83 százaléka tervez béremelést. Az inflációt meghaladó mértékű béremelési szándékról legtöbben az építőipar szereplői közül nyilatkoztak.

Jövőre ugyanakkor már érdemben gyorsulhat a bérnövekedés az elemzők egybehangzó véleménye szerint. Sok kulcsfontosságú, béreket befolyásoló tényezőt egyelőre még nem ismerünk. Idetartozik a kormányzatnak az a szándéka, hogy a szakszervezetek megállapodjanak a munkáltatókkal a minimálbér bruttó kétszázezer és a garantált bérminimum legalább bruttó 260 ezer forintra emeléséről.

Így a két kötelező legkisebb kereset húsz-húsz százalékkal is nőhet.

Ez abban az esetben elképzelhető, ha a komoly bérteher-növekedéshez állami segítséget kapnak a kisebb vállalkozások.

A minimálbérek összegéről várhatóan ősszel döntenek a szociális partnerek.

Egy másik, kereseteket befolyásoló tényező ugyanakkor már látható: ismét nő a munkaerőhiány, ezzel visszatér a járvány előtti munkaerőpiaci nyomás.

A Profession.hu legfrissebb összegzése szerint idén nyáron ismét fordulat állt be a munkaerőpiacon: míg a járvány kitörését követően egy-egy álláshirdetésre jelentős volt a túljelentkezés,

mára sok területen ismét komoly feladatot jelent a munkaerő toborzása.

Ez a folyamat pedig a minimálbérek érdemi emelése nélkül is növeli a cégekre nehezedő bérnyomást.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.