Joguk van a haszonbérleti díj módosítására vagy a haszonbérleti szerződés megszüntetésére azoknak a termőföld tulajdonosoknak, akik a Földet a gazdáknak program során jutottak az állam által megvételre kínált olyan földterülethez, amely hosszú távra bérbe volt adva, sokszor fillérekért. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állásfoglalásában emlékeztetett: a Kúria idén júliusban kiadott jogegységi határozata kimondja, hogy
az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) 2014. március 15-i hatálybalépése előtt létrejött haszonbérleti szerződésből származó jogok és kötelezettségek 2016. január 6-án vagy azt követően jogszabály rendelkezése alapján szállnak át másra. Ezért a szerződésre a továbbiakban a Ptk.-t, valamint a kapcsolódó egyéb anyagi jogi szabályokat kell alkalmazni.
Az állami földértékesítési programhoz kapcsolódóan 2016. január 6-án lépett életbe a földforgalmi törvény és a Ptk. módosítása, amellyel lehetővé vált a hosszú távra bérbe adott földterületeken a haszonbérleti díj felülvizsgálata és módosítása. Ez általános szabály, vagyis nem csak a licitre bocsátott földekre vonatkozik.
A szerződő felek bármelyike a szerződéskötést követő öt év elteltével, majd az első kezdeményezés után ötévente javasolhatja a haszonbérleti szerződés megváltoztatását annak érdekében, hogy a haszonbérleti díjat módosítsák a helyben irányadó piaci árra. Ugyanakkor a törvény nem zárja el a feleket attól, hogy ennél rövidebb időtartamokban is megállapodjanak.
A díjmódosítás lehetősége nem kötődik a tulajdonosváltáshoz, csak a szerződés esetleges felmondása. A jogszabály ugyanis garantálja a szerződés felmondásának jogát is, ha a piaci haszonbérleti díj legalább húsz százalékkal meghaladja a szerződéses díj mértékét vagy annál legalább húsz százalékkal alacsonyabb. A törvénymódosítás hatályba lépése előtt kötött haszonbérleti szerződések módosítására akkor van lehetőség, ha a föld tulajdonjogának átruházásával változott a haszonbérbe adó tulajdonos személye.
A bérleti díj felülvizsgálata azért vált szükségessé, mert számos olyan terület is kalapács alá került, amely bérleti szerződéssel volt terhelt. Ez önmagában még nem indokolta a módosítást, azonban
ezekben a szerződésekben sok esetben – az állam vagy a későbbi tulajdonos kárára – jóval a piaci ár alatti bérleti díjat határoztak meg a bérbe vevő nagybirtokosoknak kedvezve. Előfordult olyan egykori állami földterület is, amely akár húsz évre bérbe volt adva, gyakorlatilag ingyen.
A Kúria jogegységi határozata azt mondja ki egyértelműen, hogy a régi Ptk. hatálya alatt, vagyis a 2014 márciusa előtt megkötött szerződéseknél is módosítható a bérleti díj.
A bérleti díj módosítása helyett a szerződés felmondása is lehetséges, ha a bérleti díj a helyben szokásos piaci ártól felfelé vagy lefelé legalább húsz százalékkal eltér. A változtatás nem kötelező, vagyis nem veszi el azt a jogot, hogy a bérlő és bérbeadó egyéni megállapodás szerint határozza meg az összeget.
Liciten dőlhet el az osztatlan közös terület bekebelezése
Módosult az osztatlan közös földterületek felszámolásának részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet, a változások már életbe léptek. A legfontosabb változás, ha az osztatlan közös tulajdont úgy szüntetik meg, hogy egyetlen tulajdonosé legyen a terület, akkor az eddigi gyakorlattól eltérően már nincs előjoga a bekebelezésre annak a tulajdonosnak, aki a legnagyobb részt használja. Éppen ezért ha az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével többen is egyedüli tulajdonosként szeretnék megtartani a területet, akkor licitálniuk kell. A bekebelezést kezdeményező többieknek tett vételi ajánlatára egy másik tulajdonostárs ellenajánlatot tehet plusz tízszázalékos mértékben. További tíz százalékkal folytatható a licit mindaddig, amíg van olyan tulajdonostárs, aki megadja a magasabb összeget. Ha nem érkezik több ajánlat, a legmagasabb összeget kínáló kebelezheti be a területet.
Borítókép: Kurucz Árpád
