Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxidra irányul több figyelem, ugyanakkor a metán bizonyos szempontból fenyegetőbb, mert erőteljesebb az üvegházhatása. Az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás két fő forrása az állattenyésztés, valamint a kőolaj- és földgáztermelés – előbbi a globális metánkibocsátás harmadáért, míg az utóbbi az ötödéért felel – hívta fel a figyelmet a Fidelity International. Igaz, míg a szén-dioxid évszázadokon át a légkörben marad, egységnyi metán egy évtizeden belül jórészt elbomlik. Ez azt is jelenti, hogy
a metánkibocsátás csökkentésére ma hozott intézkedések gyorsabban hozhatnak eredményt a globális felmelegedés elleni küzdelemben, mint a szén-dioxid elleni lépések.
A mezőgazdasági haszonállatok által kibocsátott metán problémaköre nem új keletű, és javarészt a kérődzőket, vagyis a szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket érinti. Az elfogyasztott fűféléket és szemes takarmányt az állatok a bendőjükben, emésztőrendszeri fermentáció során emésztik meg. A folyamat melléktermékét, a metánt az állatok böfögéssel (az általuk kibocsátott metán mintegy 95 százaléka esetében) vagy szellentéssel engedik a légkörbe.
A Fidelity szerint egyfelől egyre több jel utal arra , hogy a fejlett országokban már nem nő tovább az egy főre jutó húsfogyasztás, ugyanakkor a fejlődő országokban nem ez a helyzet. A húshelyettesítő termékek iparága a fellendülés ellenére csak részmegoldást nyújthat erre.
A nagy hús- és tejtermék-előállító vállalatok tehetnek és egyes esetekben tesznek is az ügyért. Kérdés persze, hogy érdemes-e egyáltalán ilyesmivel próbálkozni. Az Európai Unióban és Brazíliában például főként fűvel, míg az Egyesült Államokban szemes takarmánnyal táplálják a szarvasmarhákat.
Egyes tanulmányok szerint a fű fermentációja kevesebb metánt termel, mint a szemes takarmányé, más kutatások ennek az ellenkezőjét mondták ki.
Egy biztos: ezek a jószágok metánt termelnek, ezért az ipari szén-dioxid-megkötő technológiák mintájára már több cég is elkezdett foglalkozni a metán begyűjtésével. Az Egyesült Királyságban működő Zelp agrotechnológiai startup például szarvasmarhamaszkot fejlesztett, amivel az állat böfögése metántartalmának felét képes semlegesíteni.
A svájci Mootral a takarmánykiegészítőjébe fokhagyma- és citruskivonatot tett, ezzel a cég szerint akár 38 százalékkal csökkenthető a szarvasmarha metánkibocsátása. Egy nemrégiben elvégzett kutatásból pedig az derült ki, hogy a szarvasmarha-takarmányhoz több hónapon át adagolt kis mennyiségű tengeri hínár akár a káros gáz 82 százalékos csökkenéséhez is vezethet. A kereskedelmi felhasználáshoz legközelebb álló termékek egyike a dán DSM multinacionális vállalat táplálékkiegészítője, a Bovaer. Ebből tehenenként és naponta egy negyed teáskanálnyi mintegy harmincszázalékos metánkibocsátás-csökkenést okoz.
A Burger King nemrégiben egyes USA-beli éttermeiben vezette be a csökkentett metánkibocsátású marhahúsból előállított Whopper szendvicset. A húspogácsa olyan szarvasmarhából készült, amely szárított citromfűlevelet is kapott a takarmányához élete utolsó három-négy hónapjában, szintén egyharmadnyi kibocsátáscsökkentést elérve.
Szénmegkötő smaragdfa
Kevés termék felel meg az ENSZ összes fenntarthatósági kritériumának, ezek közé tartozik a smaragdfa – mondta Kovács Pál, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár egy budapesti eseményen. Rámutatott: a karbonkibocsátás csökkentésében kiemelkedő szereppel bír az atomenergia és a megújuló energiaforrások, de a szén-dioxidot elnyelő termékeknek is mind nagyobb hangsúlyt kell kapniuk. A magyar fejlesztésű Paulownia-hibrid akár napi két centiméteres törzsnövekedésével, takarmányként felhasználható, proteinben gazdag leveleivel az ipari hasznosításon túl új alapokra helyezheti a globális klímavédelmet is, hiszen az eddig ismert termékeknél akár tízszer több szén-dioxidot képes megkötni. (MTI)
Borítókép: Havran Zoltán
