A különböző közéleti megszólalásokból arra lehet következtetni, a baloldal nemigen tud mit kezdeni azzal, hogy a kormány idén hozzáfogott a 13. havi nyugdíj visszaállításához, miközben esély van arra, hogy a gazdaság kiemelkedő teljesítménye nyomán az esztendő végén soha nem látott összegű nyugdíjprémiumot is folyósíthat majd az állam a 2,7 millió jogosultnak.
Érdemes felidézni a 13. havi nyugdíj és a hozzá szorosan kapcsolódó másik juttatás, a nyugdíjprémium történetét. Ehhez pedig egészen 2009-ig kell visszamenni az időben.
Az előző válság idején gyalázatosan álltak a közpénzügyek: egyes feltételezések szerint az államcsődtől sem árt túl messze Magyarország, az akkori balliberális kormány ezért – gigantikus nemzetközi hitel felvétele mellett – durva megszorításokba kezdett. Ennek részeként a Gyurcsány–Bajnai-kormány alapjaiban változtatta meg a nyugdíjszabályokat is. Erről az Index például így tudósított 2009 tavaszán:
A képviselők többségének szavazatával megszűnt a 13. havi nyugdíj, sőt idén már a második félévi részletet sem kapják meg a nyugdíjasok. Igaz, a 13. havi nyugdíj helyett a nyugdíjprémium bejött a rendszerbe, de annak kifizetését a gazdasági növekedéstől és a költségvetés állapotától teszik függővé, a feltételek alapján pedig jövőre egy fillér nyugdíjprémiumot sem kapnak a nyugdíjasok.
A visszafogott hangvételű beszámolóból is látszik, hogy a nyugdíjprémiumot a 13. havi nyugdíj elvételének ellentételezéseként vezették be a balliberálisok, nyilván tudva, hogy nekik ilyen juttatás kifizetéséről nem kell majd gondoskodniuk.
Másképpen mondva: a 13. havi összeget elvették, s cserébe olyan járandóságot ígértek, amiről pontosan tudták, hogy úgysem fogják tudni kigazdálkodni. Akkoriban ugyanis esély sem volt 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedésre és arra sem, hogy az államháztartás helyzete rendezett legyen.
Idén négyszer kapnak extra juttatást a nyugdíjasok. A jogcímekről, a kifizetések időpontjáról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
Tavaly ismét globális válság tört ki, amely a hosszú idejű és néhol többször visszatérő lezárások, boltzárak, gyárleállások miatt talán a 2008–2009-esnél is nagyobb gazdasági visszaeséssel fenyegetett. Ehhez képest a Fidesz–KDNP-kormány éppen ekkor, a pandémia kitörése után hozta nyilvánosságra tervét, hogy négy lépcsőben visszaállítja a 13. havi nyugdíjat. A kifizetés ütemezését a parlament törvénybe is foglalta.
Eszerint újólag első alkalommal idén februárban kapott 13. havi juttatás címén pénzt a 2,7 millió jogosult, mindenki a nyugdíjának egynegyed részét vehette kézhez. Az állam megközelítőleg nyolcvanmilliárd forintot folyósított együttesen az érintetteknek. Második alkalommal jövő februárban kapnak 13. havit a nyugdíjasok, ekkor már a havi járandóságuk felerésze illeti majd meg őket. Erre 160 milliárdot tett félre a kormányzat.
A harmadik kifizetés 2023-ban lesz, ami háromnegyed havi nyugdíjnak megfelelő összeget fog jelenteni. A következő év elején s onnantól folyamatosan a teljes havi nyugdíj összege érkezhet meg minden érintetthez.
De ne szaladjunk ennyire előre! Annyi biztosra vehető, hogy novemberben nyugdíjprémiumhoz jutnak az idősek, a kérdés, hogy ennek mekkora lesz a pontos összege. Ez pedig attól függ, hogy ősszel mekkora gazdasági növekedést jeleznek majd előre a mutatók. A hivatalos kormányzati számítás szerint 6,5 százalék lehet a bővülés, de szakértők nyolc százalék körüli rátát sem zárnak ki.
Mindezek alapján rekordösszegű lehet a nyugdíjprémium, ami az államkasszának akár százmilliárd forintnál is nagyobb kiadást jelenthet – s nyilván ennyi együttes bevételt a 2,7 millió jogosultnak.
Visszakanyarodva a politikai jellegű kiindulóponthoz: idén az Orbán-kormány egyrészt elkezdte visszaadni, amit a Gyurcsány–Bajnai-kabinet annak idején elvett, másrészt garantálta a fedezetét annak a juttatásnak is, amelyet a balliberálisok a 13. havi nyugdíj 2009-es eltörlésének ellentételezéseként ígértek meg.
Tóthot keményen helyre tette a miniszter
Érdekes szócsata alakult ki a minap Tóth Bertalan MSZP-elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter között. A szocialista politikus kevesellte a nyugdíjprémiumot, és a 13. havi nyugdíj kapcsán is elégedetlenségének adott hangot, értékrontónak nevezve a kormány nyugdíjpolitikáját. Válaszul Varga Mihály azzal kezdte: „Tekintsünk el most attól ténytől, hogy Tóth Bertalan egy olyan párt vezetőjeként beszél, amely a legnehezebb időkben vette el a 13. havi nyugdíjat, vizitdíjat vezetett be, háromszorosára emelte a gáz árát, duplájára az áram árát, nyugdíjadót is terveztek, majd mindezeket követően csődbe vitték az országot.” A miniszter felsorolta, hogy az állam idén több mint ezermilliárd forinttal áldoz magasabb összeget nyugellátási kiadásokra, mint a baloldali kormányzás idején. Emellett a nyugdíjasok 13. havi juttatást, nyugdíjprémiumot kapnak, s idén kétszer nő havi járandóságuk a vártnál nagyobb infláció miatt. – Egy dologban egyetértünk Tóth Bertalannal: a nyugdíjakat tovább kell emelni. A különbség az, hogy amíg a baloldali kormányok csak beszéltek róla, a jelenlegi kormány ezt meg is valósítja – fogalmazott a pénzügyminiszter.
