Húzóágazattá vált az építőipar 2017 és 2019 között, évente mintegy egy százalékponttal járult hozzá Magyarország GDP-növekedéséhez – olvasható az Állami Számvevőszék elemzésében. A magyar gazdaság növekedése évtizedek óta az exporttól függ. Ez nem változott meg, de
az Orbán-kormány olyan lépéseket tett, amelyek erősítették a belső keresletet.
Ilyen volt például az egykulcsos adó bevezetése, melynek a lényege: az állam minél kevesebb pénzt kíván elvonni a fizetésekből. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a bérek nagyobb része maradjon a háztartásoknál. Ez a pénz pedig megjelenik a fogyasztásban. Mindemellett sokat jelent például az állami támogatás a lakásépítéseknél, melyhez a kormány több millió vissza nem térítendő forintot, illetve kedvezményes hitelt biztosít.
Az Állami Számvevőszék elemzői kiemelik, hogy javult a lakosság jövedelmi helyzete és foglalkoztatása, kedvezőbb lett a lakáshelyzet. A lakossági hitelállomány bővülése nem hatott negatívan a megtakarítási ráta alakulására. Összességében a pandémiás válság előtti gazdasági folyamatok eredményei hozzájárultak az ország jólétének a növekedéséhez. Szintén a foglalkoztatás bővülését tartja kulcsfontosságúnak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának a vezetője.
A Magyar Nemzetnek a szakértő azt mondta: ha van munkahely, annak számos kedvező hatása van. Egyrészt ha többen dolgoznak, nő a termelés, másrészt a növekvő munkakereslet miatt nőnek a bérek is.
– Jelentős szerepe van a fogyasztásnak, nem mindegy, hogy hányszor tudunk elmenni moziba vagy étterembe. A másik fontos területet a beruházások jelentik. Ha egy hazai cég teljesíti a megbízást, az a belső motorokat erősíti, még akkor is, ha az építőanyagokat külföldről kell beszerezni – magyarázta Regős Gábor. Jelezte: az építőiparban nagy a kereslet, de az árak is nagyon nőnek. Ezért itt kérdéses, hogy mit hoznak a következő hónapok. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a belső motoroknak is van korlátja. Az elemző szerint a versenyképesség miatt fontos, hogy a termelést terhelje minél kevesebb adó. Itt még előrelépésre van szükség. – Tehát megállapítható, hogy a belső motorokat a fogyasztás és a beruházások hajtják. Az elmúlt tíz évben a lakásépítés, ha késéssel is, de megindult. Ehhez kellettek az állami támogatások, a családi otthonteremtési kedvezmény, a csökkentett áfakulcs. A kereslet erősítéséhez viszont nagyon fontos tényezőt jelentett, hogy bővült a foglalkoztatás, nőtt a vásárlóerő – hangsúlyozta a Századvég szakértője. Regős Gábor mindezek mellett felhívta arra a figyelmet, hogy Magyarország gazdasága még most is exportorientált. Azaz: az ipari cégek sokasága termel kivitelre, gondoljunk csak a járműgyártásra. A turizmus terén pedig korábban fontos bevételi forrást jelentettek a külföldi vendégek, a szakértő reméli, hogy a számuk hamarosan ismét felfutóban lesz.
– A növekedés szempontjából az az egészséges, ha az export is bővül, ez tudja fedezni a belső kereslet importtartalmát.
Az elmúlt tíz év első felében elkezdődött az előző válság utáni kilábalás, majd utána felfutott a belső fogyasztás. Ez nagy részben annak az eredménye, hogy véget ért a devizahitelek bénító korszaka. A háztartások több pénzt tudnak elkölteni, emelkednek a bérek és többen dolgoznak. Mindez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság belső motorjai nagyobb arányban járuljanak hozzá a gazdaság növekedéséhez, mint korábban – tette hozzá a Századvég szakértője.
