Rekordot hozott Romániában a búzatermés

Rekordmennyiségű gabonát aratnak Romániában, mégis drágul a búza, ami a péktermékek árának az emelkedését vonja maga után. A jelenség világpiaci „bekötöttségű”, ugyanakkor az előző évek veszteségét is ellensúlyozhatja.

108635679 Fotó: Tom Stoddart

Románia 2007-es uniós csatlakozása óta nem volt az ideihez ­hasonlóan kiemelkedően jó búzatermés Romániában. A mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint idén több mint 11,33 millió tonna búza termett a keleti szomszédnál, augusztus 16-ig a mintegy 2,2 millió hektáros terület 98,54 százalékáról be is takarították a terményt. Az átlaghozam hektáronként 5,346 tonna volt, a nyugati megyékben – Szatmár, Temes, Bihar, Arad –, valamint Olt, Krassó-Szörény, Ialomiţa, Brăila és Botoşani megyében ennél is nagyobb átlaghozamot jegyeztek. De rozsból, tritikáléból, tavaszi árpából, zabból vagy kölesből is jó a termés, így a teljes gabonatermés meghaladja a 15 millió tonnát, derül ki a szaktárca tájékoztatójából. Csak összehasonlításként: a tavalyi szárazság nyomán mindössze 6,4 millió tonna búza termett az országban. 

A székelyföldi gabonatermelőknek sem volt rossz évük, bár a térség elsősorban nem a gabonájáról híres. Ezzel együtt Hargita megyében is az 5,3 tonna/hektáros országos átlag környékén mozognak a hozamok, Háromszéken pedig a búza és az árpa esetében meghaladják a négy tonnát. Bár a terméshozamokkal általában érdemes óvatosan bánni, mivel a gazdák első körben általában a jónak ígérkező termést takarítják be, a jobb termésnek kell elsőként tető alá kerülnie.

A bőséges és megfelelő minőségű búzatermés ellenére a szakemberek a kenyér és pékáru őszi drágulását valószínűsítik.

Az elsőre érthetetlennek tűnő jelenségre az a magyarázat, hogy a búza és a liszt árát a világpiac határozza meg, márpedig idén Európában és világszerte is gyengébb minőségű a búzatermés. Így aztán hiába a kiemelkedő romániai mennyiség és minőség, a máshol rosszabb helyzet globálisan növeli a keresletet, az meg az árakat. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter hasonlóképpen magyarázta a helyzetet sajtótájékoztatóján: – Idén a romániai termelők a búza árának emelésével igyekeznek pótolni a tavalyi veszteségeiket, amikor országosan 6,4 millió tonnát tudtak betakarítani. Amerikában, Ukrajnában, Oroszországban, vagyis a nagy búzatermelőknél viszont idén tarolt az aszály, világszinten kisebb a termés. Figyelemre méltó, hogy míg aratáskor általában csökken a búza ára, idén ez sem történt meg.
Az ország egyik legismertebb ­pékipari vállalkozója, Diószegi László tízszázalékos áremelkedést vetít előre. 

Szep­tember 15-től meg kell emelnünk a kenyér árát, különben az előállítási költségeinket is alig tudjuk fedezni – mondta a Sepsi OSK futballklub révén Kárpát-medencei hírnévre szert tevő vállalkozó.

 – Idén már három alkalommal drágult a liszt, szeptember 13-tól pedig újabb, a korábbinál nagyobb mértékű áremelést jelentettek be. Közel két éve nem emeltünk árat, ám a drasztikusan dráguló liszt, az energia és a munkaerő a mi részünkről is elkerülhetetlenné teszi a drágítást – közölte Diószegi.

Arról még sejtések is alig vannak, mit hozhat az utóbbi időben észlelhető trend: csökken a kenyérfogyasztás, viszont több pékáru fogy. Néhány éve még a 125 kilós egy főre jutó évi kenyérfogyasztással Románia listavezető volt – miközben a nyugati országokban 50-60 kiló körül alakult az átlag. Jelenleg Romániában átlagosan mintegy évi 95 kiló kenyeret fogyaszt átlagosan egy személy. – A hagyományos krumplis házikenyér még tartja vezető pozícióját, de csökkent a népszerűsége, és ma már minden ötödik vásárló rozs-, teljes kiőrlésű, graham- vagy tönkölykenyeret szeretne – osztotta meg tapasztalatait Diószegi.

(A borítóképen egy romániai aratás látható. A szomszédos ország gazdái az idén megúszták az aszályt Fotó: Getty Images/Tom Stoddart)