Az eddigi nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a kormány határozott álláspontot foglalt el a globális társasági minimumadó, közkeletű nevén a Biden-adó ügyében. Az új közteher lényege úgy foglalható össze, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD ernyője alatt nemzetközi szinten egységesítenék a társasági adó kulcsát, megszabva egy minimális mértéket, például 15 százalékot. Az elképzelés lényegében kiiktatná a befektetésekért folyó nemzetközi adóversenyt azzal, hogy a multinacionális nagyvállalatoknak ezt a mértéket mindenképpen meg kellene fizetniük. Mivel a minimumadó egyik legfőbb szorgalmazója az amerikai elnök, ezért a közterhet többen csak Biden-adónak nevezik.
– Magyarország egy morzsányit sem enged pénzügyi szuverenitásából, s mivel a Biden-adó súlyos károkat okozna, ezért elutasítja azt – erősítette meg a kormányzati álláspontot a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva a pénzügyminiszter helyettese.
Tállai András államtitkár felidézte, hogy Magyarország szedi jelenleg a legkisebb társasági adót az Európai Unióban, a kilencszázalékos mérték pedig az elmúlt években érzékelhető előnyt jelentett a nemzetközi befektetésekért folytatott versenyben. – Önként és dalolva ezt az előnyt nem engedjük ki a kezünkből, minden lehetséges módon megküzdünk majd a magyar érdekekért – fogalmazott a miniszterhelyettes. – Az elmúlt évtizedben – folytatta – bőven szereztünk tapasztalatot arról, miként lehet eredményesen érvelni egy-egy számunkra fontos adószabályért. Az unióban például számos fontos adócsatát vívtunk meg ez idő alatt, s több alkalommal is felülkerekedtünk.
Az adócsaták kapcsán az államtitkár felidézte a 2010-es kormányváltás utáni időszakot. – Gyurcsány és a baloldal rossz gazdaságpolitikája, sorozatos adóemelései tönkretették a gazdaságot, megduplázták a munkanélküliséget és csökkentették a béreket. A balliberálisok kudarcokkal és súlyos hibákkal teli kormányzása után új irányt vett az adópolitika – kezdte az elején Tállai András, majd arra emlékeztetett, hogy
akkor nem a lakosság és a kisebb cégek megadóztatásáról született döntés, hanem arról, hogy különadók formájában átmenetileg nagyobb összeggel járuljanak hozzá a közös terhek viseléséhez a bankok, a távközlési cégek, az energiavállalatok és a kiskereskedelmi áruházláncok.
– Ezek a vállalkozások három év alatt csaknem ötszázmilliárd forintot fizettek be ágazati adók formájában a költségvetésnek, de a szabályokat úgy alakítottuk ki, hogy azok nem veszélyeztették a nagyvállalatok működőképességét és profittermelő lehetőségeit sem – emlékeztetett az államtitkár.
– Egyes adók ügye – fűzte hozzá – utóbb elkerült az Európai Unió Bíróságához, a luxembourgi bírák pedig Magyarországnak adtak igazat. Tavaly ugyanis – a Vodafone és a Tesco ügyeiben – kimondták, hogy a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező és piaci erőfölényben lévő, jellemzően külföldi tulajdonban álló multicégek nagyobb részt is vállalhatnak a közös teherviselésből. Hasonló eredménnyel zárult a reklámadóval kapcsolatos, szintén tavalyi ügy is. – Abban az eljárásban például az egyik technológiai óriással, a Google-lal szemben kellett érvényt szerezni a magyar álláspontnak – mondta Tállai András, majd hozzátette:
akkor a magyar kormány az uniós jogot értelmező luxembourgi bíróságtól papírt is kapott arról, hogy meg lehet adóztatni a legnagyobb cégeket. Ezek a vállalkozások bevételeik, jelentőségük arányában rászoríthatók arra, hogy részt vegyenek a magyar közteherviselésben.
Egy idei, szintén a reklámadót érintő, a bizottság által indított bírósági eljárás végén pedig az bizonyosodott be, hogy nem számít állami támogatásnak a sávosan progresszív mértékrendszer az árbevétel alapú adókban.
Az államtitkár szerint ezek az ügyek arra is rámutattak, hogy nem kell megrettenni még a legnagyobb hatalmú globális vállalatoktól sem, s akkor sem kell meghátrálni, ha adott esetben az amerikai elnök által pártfogolt adóelképzeléssel szemben kell fellépni.
– A kormány Brüsszel kérésére sem hajlandó a hazai vállalkozásokat, a gazdaságot sújtó adóemeléseket megvalósítani, ezt Washington óhajára sem tehetjük meg – összegzett a miniszterhelyettes, majd úgy fogalmazott: a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy se Brüsszel, se más ne próbálkozzon Magyarország gazdasági jogosítványainak és szuverenitásának csorbításával.
Rámutatott arra is, hogy az adócsökkentés politikája hozta vissza az országot 2010 után a csőd széléről, ahová a baloldal taszította, és az adócsökkentés politikájával lehetett a mostani járvány után újraindítani a gazdaságot. – A nemzeti kormány az adócsökkentés politikáját folytatja, mert amikor csökken az adó, akkor nő a gazdaság, nő a foglalkoztatás és nőnek a bérek is – zárta szavait az államtitkár.
Hogyan működne a minimumadó?
A tervezet lényege, hogy ha egy multinacionális vállalat külföldi leányvállalata a globális minimumnál kevesebb adót fizet, akkor az anyavállalattól szedik be a különbözetet. Lássunk egy példát! Ha a minimumadókulcs 15 százalék, de egy német multinacionális vállalat magyarországi leánycége nálunk befizeti a kilencszázalékos társasági adót, akkor a hiányzó hat százalékot a német anyavállalatnak kell lerónia, mégpedig a német kincstár számára. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a leánycég itt adókedvezményt kap, a globális előírás révén annak összege is az anyaország költségvetését gazdagítja majd. Logikusnak tűnne ebben a helyzetben, hogy minden állam megpróbálja magánál tartani azt a pénzt, amit a cégeknek vagy ott, vagy máshol be kell fizetniük, de ez például Magyarország esetében számottevő adóemeléssel járna.
