Régóta várt ítéletet hozott az Európai Bíróság a devizahitelesek ügyében:
az uniós joggal összeegyeztethetőnek tűnik az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz. Ez a helyzet akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára
– olvasható az Európai Bíróság ítéletében. Az árfolyamrést középárfolyamra lecserélő 2014-es törvény ezen passzusára hivatkozva tehát nem várható a korábbi devizahitel-szerződések tömeges érvénytelenítése. Az ítélet kimondja: nem az árfolyamrésre vonatkozó passzust kell a bíróságoknak vizsgálniuk, hanem az egész szerződést.
Az ítélet előzménye, hogy a devizahiteles fogyasztó a 2007-ben az OTP-csoporthoz tartozó magyar bankokkal megkötött, devizában nyilvántartott kölcsönszerződéseiről azt állította, hogy a szerződések érvénytelenek, mivel tisztességtelenek voltak azok a kikötések, amelyek szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a kérdéses deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg – eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a kérdéses deviza eladási árfolyamát tükrözte.
A fellebbezés tárgyát képező ügyben eljáró Győri Ítélőtábla először is megállapította, hogy
- a magyar jogalkotó a fentiekhez hasonló tisztességtelen kikötéseket olyan nemzeti rendelkezéssel váltotta fel, amely a Magyar Nemzeti Bank által a kérdéses pénznemre megállapított hivatalos árfolyamra hivatkozik mind a folyósításkor, mind a törlesztéskor.
- a magyar jog nem teszi lehetővé az ítélőtábla számára, hogy a szóban forgó tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmisnek nyilvánítsa a fenti szerződéseket – még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára –, mivel így nem érintené a szóban forgó kölcsönökben rejlő árfolyamkockázat.
A Győri Ítélőtáblának kétségei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a magyar jogalkotó által a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötései kiküszöbölésére elfogadott megoldás összeegyeztethető-e a tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel, és ehhez kapcsolódóan kérdést terjesztett az Európai Bíróság elé – foglalta össze az előzményeket a Portfólió.
Mostani ítéletében a bíróság rámutat arra, hogy a magyar jogalkotó által elfogadott megoldás megfelel az említett irányelv által követett célkitűzésnek, amely a felek közötti egyensúly helyreállítása a szerződés egésze érvényességének fenntartása mellett, nem pedig az, hogy valamennyi olyan szerződés érvénytelenségét megállapítsa, amely a teljesítést befolyásoló, tisztességtelen feltételeket – például árfolyamrésre vonatkozó kikötéseket – tartalmaz.
A magyar jogszabály azt sem zárja ki, hogy a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kérelemnek az árfolyamrésre vonatkozó kikötése tisztességtelen lenne, mivel az nem kötelező a fogyasztóra nézve. Így egy ilyen kikötés tisztességtelen voltának megállapítása lehetővé kell hogy tegye azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását, amelyben a fogyasztó az említett kikötés hiányában lenne, különösen a tisztességtelen kikötés alapján az eladó vagy szolgáltató jogalap nélküli – a fogyasztó kárára való – gazdagodásának visszatérítéséhez való jogosultság megállapításával.
A magyar bíróságok feladata annak megállapítása, hogy az alapügyben alkalmazandó jogszabályok csakugyan lehetővé teszik-e a fogyasztó jogi és ténybeli állapotának helyreállítását.
Azt is jelezte az uniós fórum, hogy a szóban forgó kölcsönszerződés teljes érvénytelensége nem mondható ki csak ezen passzus alapján.
Borítókép: EPA/Julien Warnand
