– A magyarországi piacon általában három-négy olyan biztosító van minden évben, amely a cascón kívül is vállal fedezetet vaddal való ütközés esetére. Amolyan „vetésforgó” módjára aztán ezek, akár évente, a kgfb-tarifák megújításával párhuzamosan újrapozicionálják magukat – adott némi betekintést megkeresésünkre a hazai piac szakmai berkeibe egy gyakorló független biztosítási alkusz. Mint rámutatott, az elérhető limitált díjas casco biztosítások kifizetéseinek alsó korlátja ugyanis gyakran olyan alacsony (százezer forint körüli), ami alig fedezi a vaddal való ütközés után felmerülő javítási költségeket. Ezért az a sofőr, aki rendszeresen veszélyes útszakaszokon vagy gyakran éjszaka vezet, jobban jár, ha célzottan az önálló vagy a kgfb-hez kapcsolódó kiegészítő biztosítást kínáló biztosítóhoz fordul – tanácsolta a szakember.
Károk és felelősök
– Amikor vadat látunk az úthoz közel, érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával vagy rúgásával sérüléseket okozhat – hívta fel a figyelmet Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályának vezetője.
Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárról a vadgazdálkodást folytató szervet is értesíteni kell, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.
A vaddal való ütközés közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. A vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha az állat nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról, és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is – tanácsolják a biztosítók. – Vaddal való ütközéskor – a polgári törvénykönyv szerint – mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat: a vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjármű vezetője pedig a gépjárműben okozott kárt. A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban a főutakon, mellékutakon bekövetkezett ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.
Fedezet helyett inkább spórolunk
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végén alig több mint egymillió gépjármű-tulajdonos rendelkezett cascóval, ami arra utal, hogy Magyarországon meglehetősen alacsony a casco biztosítási lefedettség. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta az 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel. A teljes körű casco biztosítások száma azonban ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak a lopást vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.
Borítókép: Kovács Attila/MTI
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!