Hirtelen előugró veszélyek az utakon

A permetező eső, a nyálkás utak és a csökkent látótávolság mellett ősszel az útra tévedő vadak is nehezítik a biztonságos vezetést. Egy-egy ütközés a gépjárműben és az állatban is jelentős kárt okozhat, amit az autóvezető főként a casco segítségével vagy akár a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás vadkár-kiegészítő konstrukciójával fedezhet.

Barcs, 2018. szeptember 29. Bőgő gímszarvas bika (Cervus elaphus) szarvasbőgés idején a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének területén 2018. szeptember 21-én. MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: MTI/Kovács Attila

Főként őzek, mezei nyulak és fácánok esnek az autósok áldozatául a hazai utakon, amelyekkel az ütközést még akkor sem biztos, hogy sikerül elkerülni, ha mérsékelt tempóban haladunk, és figyeljük az utat és a jelzőtáblákat. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre nagyobb számú erdei-mezei állat hullik el a gépjárművekkel való ütközés következtében a magyarországi utakon. 

Csak tavaly több mint hatezer nagyvad lelte halálát hasonló balesetekben, amelyek nagy része az őszi időszakban következett be, amikor megváltozik a mozgásuk, megkezdődik a vonulási időszak.

Esetenként roncsszállító is kell

– Elég volt 70-80 kilométer/óra sebességnél egy nagyobb testű őzzel ütközni, a gépkocsi máris totálkárosra tört – számolt be lapunk érdeklődésére egy közelmúltban bekövetkezett esetről a Generáli Biztosító üzletkötője, aki még a legóvatosabb sofőr esetében is kivédhetetlennek tartja a hasonló helyzetet. Jóllehet, számít a rutin, és mindenképpen ajánlatos figyelni az út szélén elhelyezett, klasszikus ugró szarvasos táblákra, senki sem lehet annyira elővigyázatos, hogy ki tudjon védeni egy vagy netán több, hirtelen eléje ugró vadat. Sőt a jól kivilágított, reflektorral közlekedő járművek még azt a veszélyt is hordozzák, hogy az erős fény elvakíthatja és lebéníthatja az egyébként még menekülésre képes állatot. A gyakorló biztosítási szakember ugyanakkor egy olyan esetet is megemlített, amikor egy, az autós szempontjából relatíve veszélytelenebbnek tűnő, mezei nyúl esett áldozatául. A kis négylábú teste azonban olyan szerencsétlenül szorult be az egyik első kerék és a karosszéria közé, hogy a jármű használhatatlanná vált, és el kellett vontatni.

A fácánok, az össes madárhoz képes, a leggyakabban esnek az autósok áldozatául    Fotó: Kovács Attila

Gyakran nem elég a casco

Vaddal való ütközés esetén a gépjárműben tehát igen jelentős károk keletkezhetnek. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint hétszázmillió forintos – azaz átlagosan ötszázezer forintos – kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek – hívja fel a figyelmet a szakmai szövetség. – Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal való ütközés miatti töréskárra, másutt pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódó kiegészítő nyújt fedezetet a balesetben részt vevő gépjárműben keletkezett károkra.

– A magyarországi piacon általában három-négy olyan biztosító van minden évben, amely a cascón kívül is vállal fedezetet vaddal való ütközés esetére. Amolyan „vetésforgó” módjára aztán ezek, akár évente, a kgfb-tarifák megújításával párhuzamosan újrapozicionálják magukat – adott némi betekintést megkeresésünkre a hazai piac szakmai berkeibe egy gyakorló független biztosítási alkusz. Mint rámutatott, az elérhető limitált díjas casco biztosítások kifizetéseinek alsó korlátja ugyanis gyakran olyan alacsony (százezer forint körüli), ami alig fedezi a vaddal való ütközés után felmerülő javítási költségeket. Ezért az a sofőr, aki rendszeresen veszélyes útszakaszokon vagy gyakran éjszaka vezet, jobban jár, ha célzottan az önálló vagy a kgfb-hez kapcsolódó kiegészítő biztosítást kínáló biztosítóhoz fordul – tanácsolta a szakember. 

Károk és felelősök

– Amikor vadat látunk az úthoz közel, érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet.  Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával vagy rúgásával sérüléseket okozhat – hívta fel a figyelmet Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályának vezetője. 

Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárról a vadgazdálkodást folytató szervet is értesíteni kell, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.  

A vaddal való ütközés közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. A vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha az állat nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról, és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is – tanácsolják a biztosítók. – Vaddal való ütközéskor – a polgári törvénykönyv szerint – mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat: a vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjármű vezetője pedig a gépjárműben okozott kárt. A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban a főutakon, mellékutakon bekövetkezett ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.

Fedezet helyett inkább spórolunk

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végén alig több mint egymillió gépjármű-tulajdonos rendelkezett cascóval, ami arra utal, hogy Magyarországon meglehetősen alacsony a casco biztosítási lefedettség. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta az 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel. A teljes körű casco biztosítások száma azonban ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak a lopást vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.

Borítókép: Kovács Attila/MTI