A sofőrhiány eddig leglátványosabban az Egyesült Királyságban zavarta meg az élelmiszerek nagykereskedelmi szállítását, akadályozta a szemét elvitelét, és pánikszerű üzemanyag-vásárláshoz vezetett. De hasonló jelenségek az EU-ban is felléphetnek, mert a munkáskéz mindenhol kevés, ráadásul a járműipart hátráltató csip- és alkatrészhiány, legújabban pedig az AdBlue dízeladalék hiánya miatt kevesebb a hadra fogható jármű, és az üzemanyagárak is az egekben járnak. Márpedig az uniós áruszállítás hetven százaléka közúton bonyolódik, ha ott fennakadás van, az az ellátási lánc egészét veszélyezteti.
Az egyik megoldás az lehet a problémára, ha a vezetőt teljesen kiveszik a rendszerből. A tehergépjárművekre is alkalmazható önvezető autós technológia lényeges változást ígér az emberek és az áruk szállításában. Csakhogy az önvezető technológia fejlesztése még nem tart ott, hogy a negyventonnás gépszörnyetegek irányítását egy szoftverre bízzák. Amíg a kamionok autópályán haladnak, nincs komoly gond, de a logisztikai központokba közutakon, változatos körülmények között jutnak el a járművek, és erre a feladatra egyelőre ember kell.
Mit lehet tenni, hogy vezető híján mégse vesztegeljenek a parkolókban a kamionflották? Az egyik lehetséges megoldás a távműködtetés, vagy a volán mögött ülő vezető cseréje az automatizált technológia és a távvezérelt emberi felügyelet kombinációjára – tette közzé a The Conversation. Régóta cél az intelligens és autonóm nehézgépjármű-megoldások létrehozása.
Az évtizede futó Safe Road Trains for the Environment projekt célja, hogy segítsen teherautó-konvojok létrehozásában.
Ebben az esetben a konvoj vezető járműve irányítja a mögötte lévő összes járművet, a szükséges követési távolságot fenntartva és megváltoztatva, amikor más járművek elhaladnak közöttük. A hátul haladó járművek kevesebb emberi beavatkozást igényelnek, de a vezető továbbra is a volán mögött ül. Ennek a sofőrnek továbbra is speciális képzettségre lesz szüksége, vagyis ez a megoldás érdemben nem segít a vezetőhiányon.
Nagyobb munkaerő-megtakarítással kecsegtetnek a távirányítással működő tehergépjárművek. Ebben az esetben a technológia kihasználja a jármű-automatizálás fejlődését, ám közben továbbra is fenntartja az emberi beavatkozás lehetőségét. A távműködtetésnek két kulcsfontosságú munkaügyi haszna van. Először is,
az emberi felügyelő helyileg bárhol lehet, másfelől az is lehetséges, hogy a jól képzett sofőrök egyszerre több tehergépjárművet is felügyelhetnek, ezáltal a flották kevesebb embert igényelhetnek.
A távműködtetést jelenleg Északkelet-Angliában tesztelik, ahol egy negyventonnás tehergépkocsit irányítanak 5G-s hálózaton keresztül. A 4,8 millió fontos projektet az Egyesült Királyság finanszírozza. Az új technológia optimális útvonaltervezést, csökkentett károsanyag-kibocsátást, csökkentett munkaerőmozgást és biztonságosabb utazásokat eredményezhet. Jelenleg a távműködtetett tehergépkocsit a Nissan sunderlandi tesztpályáján vizsgálják, ahol a gyártási logisztika támogatásában kap szerepet.
Ez jó példa arra, miként lehet megspórolni az emberi erőfeszítést a logisztikai lánc legintenzívebb szakaszán. Az a cél, hogy 2023 végéig ki lehessen engedni a technológiát a brit közutakra, kezdetben kisebb méretű járművekben.
A távirányítású nehéz-tehergépjárművek telepítésének egyik fő akadálya ugyanis a bizalmatlanság. A nagyközönséget aggodalommal tölti el az autonóm járművek biztonságos manőverezése – és ehhez még hozzáadódik annak a lehetősége, hogy eltéríthetik vagy deaktiválhatják őket az utakon. Ez pedig akkorára növeli a bizalmatlanságot, hogy az komoly akadályt jelenthet a járművek távműködtetésének elfogadásában.
A távműködtetésnél gyorsabban és olcsóbban megvalósítható a fedélzeti távfelügyelet, a videóalapú sofőrfigyelő technológia. Ez persze nem alkalmazható teljeskörűen, hiszen ki az, aki szívesen aláveti magát egy szigorú ellenőrzésnek. A hivatásos sofőr azonban nem mondhat nemet, ha a munkáltatója ellátja a – gyakran nagy értékű – járművét ilyen biztonsági eszközzel. Alapvetően nem sokban különbözik ez a ma már egyre jobban terjedő fedélzeti kameráktól, amelyek rögzítik a kényes helyzeteket, és utóbb, ha vita lenne, döntő bizonyítékként szolgálhatnak. Csakhogy a sofőrfigyelő kamerák még a járművezető cselekedeteit is rögzítik. Korábban afféle képes tachográfként működtek, ám a nagy mennyiségű felvétel kezelése, használata nem volt praktikus. A mesterséges intelligenciával, arcfelismeréssel, sok más egyéb többletfunkcióval ellátott eszközök ma már megközelítően képesek arra, hogy helyettesítsenek egy távolból folyamatosan figyelő ellenőrt.
A rendszer valós időben riasztja a sofőrt egy hangszórón keresztül, reagálva az olyan tényezőkre, mint az álmosság, a figyelmetlenség, a biztonsági övek bekapcsolása és a mobiltelefon használata. Mindezek segítik a járművezetőket, hogy éberek maradjanak és elkerüljék a baleseteket.
A rendszert arra is alkalmassá lehet tenni, hogy különleges szakismeret nélküli sofőrökre bízzanak speciális fuvarfeladatot úgy, hogy a távfelügyeletben lévő supervizor a megfelelő pillanatokban beavatkozik.
Borítókép: MTI/Ujvári Sándor
