– Önmagában az a tény, hogy öt év alatt 16 milliárdról 2300 milliárd dollárra nőtt a belső érték nélküli kriptodevizák összértéke, rendkívül veszélyes, mivel a folyamat hasonló ahhoz, amikor a rossz jelzáloghitelekből létrehozott értékpapírok értéke rövid idő alatt 1200 milliárdra nőtt 2008 előtt – hívta fel a figyelmet Jon Cunliffe, a brit jegybank elnökhelyettese. Mint ismeretes, akkor ezek piaci értéke hirtelen összeomlott, rengeteg pénzügyi intézményt fizetésképtelenné téve. Szavai szerint amikor valamilyen szabályozatlan termékcsoport a piacon ilyen gyorsan ilyen nagyra növekszik, elkerülhetetlenül megnő a kockázat, ezért sürgősen neki kellene látni a kriptodevizák szabályozásának. Ez nem azt jelenti, hogy veszélyesnek kell őket minősíteni csak azért, mert újak és mások, mint minden korábbi eszköz, hisz ez indokolatlanul megijesztheti a befektetőket. Maga a technológia, amin alapulnak, fontos eszköze lehet a pénzügyi szolgáltatások fejlődésének.
A veszély abból adódik, hogy belső érték híján az árfolyamok korlátlanul mozoghatnak, akár hirtelen össze is omolhatnak, ráadásul erősen manipulálhatók is.
Ugyanakkor a kriptodevizák piaca egyre inkább összefonódik a hagyományos pénzügyi piacokkal, és olyan szereplők is megjelentek, akik mások pénzét kezelik (befektetési alapok), így már nem csak arról van szó, hogy néhányan saját pénzüket kockáztatják. Különösen nagy baj, hogy mindez szabályozatlanul zajlik,
miközben az árfolyamkockázat jóval nagyobb, mint bármilyen más befektetési eszköz esetében.
Példának említette Jon Cunliffe, hogy a bitcoin árfolyama mintegy harminc alkalommal esett napi tíz százaléknál többet az elmúlt öt évben, ezek közül a legnagyobb negyvenszázalékos zuhanás volt egyetlen nap alatt. Ha a kriptodevizák összértéke tovább nő, és még mélyebben összefonódnak a hagyományos piacokkal szabályozás nélkül, akkor
egy esetleges összeomlás a 2008-ashoz hasonló láncreakciót indíthat el.
Olyan szabályozásra van szükség, amely a többi befektetési termékhez hasonlóan lehetővé teszi a kockázatok kezelését. Sok eszköznél meghatározzák, hogy bankok vagy egyéb pénzügyi intézmények, nyugdíjalapok és más, kis kockázatot vállaló befektetési alapok vásárolhatnak-e a termékből, és erre az olyan különösen kockázatos termékeknél, mint a kriptodevizák, fokozottan szükség van. Ugyancsak szükséges, hogy biztonságos legyen a termékek adásvétele és tárolása, a szabályozatlanságot és névtelenséget kihasználva például ne tudják azokat ellopni, illetve ha mégis hasonló eset történik, ugyanúgy vonatkozhassanak rájuk a befektetővédelmi biztosítások, mint más termékekre. A szabályok egy részét épp a 2008-as tanulságok alapján hozták meg.
A kriptodevizák szabályozatlansága most rést jelent a pajzson, amit minél hamarabb meg kell szüntetni.
