– Ha a szájat és az orrot is eltakarja, akkor már egy egyszerű textilmaszk is jelentősen mérsékli a fertőzési kockázatokat. Cseppet sem mindegy azonban, hogy milyen minősítésű, vizsgálta-e valaha a fogyasztóvédelem, vagy csak a sajátos mintázata, színe és a dizájn miatt vásárolják az emberek az interneten, mit sem sejtve arról, hogy például a festék mennyire mérgező, vagy az alapanyag milyen mértékben szűri a baktériumokat, vírusokat. Elég csak a járvány kirobbanásakor napok alatt összeállt maszkkészítő családi vagy baráti vállalkozásokra és a látványos termékeikre gondolnunk – fejtette ki lapunk kérdésére Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakember, aki külön hangsúlyozta: az ilyen nagy számban forgalomban lévő védőeszközöket csak szúrópróbaszerűen lehet ellenőrizni, ezért természetes, hogy nagyon sok termék a hatóság látókörén kívül marad.
Nemcsak testi védelem, hanem pszichológia is
A fogyasztóvédelmi szakember rámutatott a maszk viselésének ritkán emlegetett kettős jellegére is, amelyekre külön-külön kitérnek a jogszabályok. Ezek közül az egyik az egészséget, az életet védő jelleg, amely korábban főként az egészségügyben vagy más, védőöltözetet igénylő munkakörben volt csupán jellemző. A termékek ezen, fizikai tulajdonságainak a vizsgálatával – a gyártástól a rendeltetésszerű használaton át a hibákig, minőségi kifogásokig – foglalkoztak a fogyasztóvédelmi szakemberek elsősorban. Másodsorban azonban – és erről jóval kevesebb szó esik – a maszkok használatának pszichológiai vetülete is jelentős – mutatott rá Siklósi Máté. – 2020 márciusa óta mindenki sokkal tájékozottabb lett az egyes maszktípusokkal és azok viselésével kapcsolatban, néhány hét alatt százezrek avanzsáltak avatott maszkszakértővé. Mára pedig országonként eltérőek a maszk viselésére vonatkozó szabályok is: Ausztriában például kizárólag az ötrétegű FFP2-es, míg Szlovéniában csak a háromrétegű orvosi maszk az elfogadott – fűzte hozzá a szakember.
Hazánkban november elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedésben, továbbá a fővárosi fenntartású intézményekben, így a színházakban és a mozikban is. A fogyasztóvédelmi hatóság is fokozott ellenőrzéseket tart a járványhelyzetben, és a vámhatáron is szűri a védőeszközöket. Mint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közléséből kiderült, a tapasztalatok felemás képet mutatnak: a maszkfajták több mint kétharmada nem tett eleget a dokumentációs vagy jelölési előírásoknak. A darabszámokat vizsgálva azonban sokkal kedvezőbb a helyzet: a nagyobb mennyiségben elérhető típusokat ugyanis jellemzően szabályszerű tájékoztatással ellátva kínálják az üzletek.