Európai viszonylatban Magyarország tavaly óta stabilan tartja a a pozícióját – jelentette ki tegnap Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank versenyképességi jelentését ismertetve. Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvánnyal járó sokkot, majd a válságot hazánk sikeresen legyűrte, a magyar gazdaság teljesítménye mára már meghaladja a pandémia előtti szintet. A növekedés és a felzárkózás folytatása érdekében azonban még további lépésekre van szükség, egyebek mellett a pénzügyi rendszer, a munkaerőpiac, a kis- és közepes vállalatok és a zöldgazdaság területén. Nem lehet elodázni a hiányosságok pótlását és a fejlesztéseket kiemelten az egészségügy, a digitalizáció és az innováció esetében sem – állapították meg.
Az MNB 2019-ben hozta létre saját versenyképességi mérőrendszerét, amely két elemből áll: egyrészt a versenyképességi tükörből, amely az MNB 330 javaslatának megvalósulását méri, másrészt a versenyképességi jelentésből, amely rendszeresen elemzi és értékeli hazánk pozícióját európai összehasonlításban. A végső konklúzió azonban mindig ugyanaz: a fejlett országokhoz való sikeres felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a hosszú távon elért, évente legalább két-három százalékpontos növekedési többlet.
A tegnap bemutatott versenyképességi jelentés szerint az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a leggyorsabban a hitelezés, ami a járvány idején segítette a vállalatokat a kereslethiányos helyzet áthidalásában – mutatott rá Baksay Gergely. A GDP-hez képest a hitelezés aránya a magánszektorban ugyanakkor még mindig csupán kétharmada a másik három visegrádi ország szintjének, illetve harmada az uniós átlagnak, a bankok költségszintje pedig magas – fűzte hozzá. Utalt arra is, hogy
már az elmúlt években erősödött a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása, sokszínűvé vált a tőkepiac és folytatódott a hazai lakossági tulajdon részarányának növekedése az államadósságon belül.
A vállalatok adó- és adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a kedvező monetáris kondíciók nyomán látványosan emelkedett a kkv-szektor termelékenysége. Magyarországon 2019-ben lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás, amely az elmúlt években dinamikus bérkiáramlással és a nettó pénzügyi vagyon jelentős emelkedésével párosult. A demográfiai folyamatok terén a termékenységi ráta emelkedett, amihez a családtámogatási rendszer támogatási elemeinek bővítése és növelése is hozzájárult. Az e-közigazgatás kiépítése folyamatosan zajlik, és az új technológiák – online pénztárgép, ekáer, online számlázás, e-szja – hozzájárultak az adóelkerülés csökkenéséhez.
