Kétszáz literrel többet ér az átlagfizetés

A gazdaság működése és az infláció megfékezése miatt döntött úgy a kormány, hogy árplafont vezet be az üzemanyagoknál. – A lépés kedvező helyzetbe hozza a családokat is – mondta a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére az adóügyi államtitkár. Izer Norbert közölte: a kormány sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően a benzináremelést is könnyebben kigazdálkodhatja a társadalom. Megjegyezte azt is, hogy az árplafon mellett a kormány a lehető legalacsonyabban tartja az üzemanyagok jövedéki adóját, miközben az Európai Unió – igen méltánytalan módon – adóemelést várna el.

Kevesebbet tankoltunk novemberben, Fotó: Teknős Miklós

– Az árplafon bevezetése egyértelmű lépés, de létezik-e olyan adóügyi megoldás, amely szintén képes hatékonyan megfékezni az üzemanyagárak emelkedését? – kérdeztük.

Csökkent az adó

– Az árak alakulása elsősorban a világgazdasági folyamatoktól függ – kezdte a választ Izer Norbert, majd azzal folytatta: – A kormány folyamatosan figyeli a piaci viszonyok alakulását, ezért határozott az árplafon mellett. 

A lépés egyszerre védi a családokat és a gazdaságot is. Megszünteti a kiszolgáltatottságot. Emellett azonban az adózási eszközök révén mindent megteszünk azért, hogy a lehető legalacsonyabban tartsuk az üzemanyagárakat. Példaként mondhatom, hogy Magyarország – az EU-ban egyedülálló módon – csökkentette az üzemanyagok adóját: április 1-jétől a gázolaj esetében literenként tíz forinttal, a benzinnél literenként öt forinttal mérséklődött a jövedéki adó

– fogalmazott az államtitkár.

EU-s méltánytalanság

Izer Norbert ezután az uniós szabályrendszerről beszélt, s úgy fogalmazott: a helyzet összességében rendkívül méltánytalan.

Az Európai Unió különböző rangú tisztviselői megannyi alkalommal hangoztatják, hogy fontos a felzárkóztatás, s az EU igyekszik eltüntetni a különbségeket, az egyenlőtlenségeket a közösség különböző térségei között. Ehhez képest az uniós szabályok tételesen, pontos számot megjelölve határozzák meg azt az összeget, amit a tagállamoknak mindenképpen be kell szedniük jövedéki adóként az üzemanyagok kereskedelme után. Az EU előírásai így ugyanakkora minimum-adóbefizetésre kötelezik a svéd, a francia és a német autósokat, mint például a magyarokat, a szlovákokat vagy a románokat

– magyarázta Izer Norbert, majd arra a következtetésre jutott, hogy az unió szabályai nem veszik figyelembe a kereseti eltéréseket, az életszínvonalbeli különbségeket. Ez pedig – különösen a jelenlegihez hasonló világpiaci folyamatok, drágulás idején – rendkívül méltánytalan a közép-európai tagországok állampolgáraira nézve. 

Az államtitkár ennek kapcsán megjegyezte: az EU nem elégedett a magyar adómértékkel, s a mostaninál is magasabb jövedéki adót vár el Magyarországtól. A benzinnél például a jelenlegi 120 forint helyett 129 forintos jövedéki adót szorgalmaz literenként.

A kormány álláspontja ez ügyben ugyanakkor egyértelmű

– jegyezte meg az államtitkár, s így összegzett: a magyar adószabályoknak a hazai gazdaság és a társadalom érdekét kell szolgálniuk.

Borítókép: Tankolás egy Mol-kút a Prielle Kornélia utcában, Budapesten. Fotó: Teknős Miklós