– Az üzemanyagok ára a gazdaság működésére és általánosságban az árakra is hatással van, ezért a kormány úgy döntött, hogy november 15-től a benzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forintos felső határral rögzíti három hónapra – jelentette be tegnap a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hozzátette:
ez azt jelenti, hogy ennél, tehát 480 forintnál olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj ára, de drágább nem.
– Abban bízunk, hogy ez a gazdaságnak segítséget jelent, és részben az infláció mérsékléséhez is hozzá tud járulni – fogalmazott.
Kétszáz liter plusz
A bejelentés hátterét több érdekes forgalmi adattal egészítette ki kérdésünkre a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Izer Norbert közölte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikája alapján a hazai üzemanyag-forgalomra egyelőre nem gyakorolt különösebb hatást a világpiac folyamatainak alakulása, az árak emelkedése. A részletekről szólva elmondta: a számok a benzin 7,1 százalékos emelkedését mutatják, ha 2021 szeptemberének végét vetjük össze a múlt év azonos időszakával. De több benzin fogyott most a járvány előtti év, vagyis 2019 szeptemberének végéhez képest is – kezdte a helyzet bemutatását Izer Norbert. Hozzátette: a gázolajnál még ennél is nagyobb a növekedés.
Visszaesést tehát szeptemberig nem regisztráltunk
– húzta alá. Izer Norbert a hazai fogyasztási adatok közül a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva még egyet emelt ki. Nevezetesen azt, hogy az átlagos fizetésből mennyi üzemanyagot lehet tankolni.
– A kérdés azért érdekes, mert az utóbbi időben nemcsak a benzin ára emelkedett, hanem nőtt a magyar átlagbér is – fogalmazott az államtitkár, majd arra mutatott rá, hogy például 2004-ben az átlagfizetésből 362 liter üzemanyagot lehetett vásárolni. A helyzet – a Gyurcsány–Bajnai-kormány hat éve után – 2010-re sem lett sokkal jobb, akkor 415 liter benzinre futotta volna egy átlagos havi keresetből.
Az átlagbérről szóló legfrissebb kimutatás 2021 augusztusának értékeit mutatja meg, eszerint nyár végén az akkori 283 ezer forintos nettóból 623 liter benzint lehetett vásárolni. Tehát majdnem kétszáz literrel többet, mint 2010-ben, a baloldal kormányzásának utolsó évében
– mondta a számokat ismertetve Izer Norbert. Az üzemanyag ára azóta, az elmúlt hetekben is emelkedett. – Ha a novemberi árakkal számolunk, az augusztusi átlagbér összegéből akkor is 560 liter benzint lehetne vásárolni – folytatta a számítások bemutatását az államtitkár. Ezt az összefüggést érdemes megvizsgálni az árplafon november 15-i bevezetése után: 480 forintos árral számolva 591 literre lehet elég a jelenlegi nettó átlagfizetés.
– Az árplafon bevezetése egyértelmű lépés, de létezik-e olyan adóügyi megoldás, amely szintén képes hatékonyan megfékezni az üzemanyagárak emelkedését? – kérdeztük.
Csökkent az adó
– Az árak alakulása elsősorban a világgazdasági folyamatoktól függ – kezdte a választ Izer Norbert, majd azzal folytatta: – A kormány folyamatosan figyeli a piaci viszonyok alakulását, ezért határozott az árplafon mellett.
A lépés egyszerre védi a családokat és a gazdaságot is. Megszünteti a kiszolgáltatottságot. Emellett azonban az adózási eszközök révén mindent megteszünk azért, hogy a lehető legalacsonyabban tartsuk az üzemanyagárakat. Példaként mondhatom, hogy Magyarország – az EU-ban egyedülálló módon – csökkentette az üzemanyagok adóját: április 1-jétől a gázolaj esetében literenként tíz forinttal, a benzinnél literenként öt forinttal mérséklődött a jövedéki adó
– fogalmazott az államtitkár.
EU-s méltánytalanság
Izer Norbert ezután az uniós szabályrendszerről beszélt, s úgy fogalmazott: a helyzet összességében rendkívül méltánytalan.
Az Európai Unió különböző rangú tisztviselői megannyi alkalommal hangoztatják, hogy fontos a felzárkóztatás, s az EU igyekszik eltüntetni a különbségeket, az egyenlőtlenségeket a közösség különböző térségei között. Ehhez képest az uniós szabályok tételesen, pontos számot megjelölve határozzák meg azt az összeget, amit a tagállamoknak mindenképpen be kell szedniük jövedéki adóként az üzemanyagok kereskedelme után. Az EU előírásai így ugyanakkora minimum-adóbefizetésre kötelezik a svéd, a francia és a német autósokat, mint például a magyarokat, a szlovákokat vagy a románokat
– magyarázta Izer Norbert, majd arra a következtetésre jutott, hogy az unió szabályai nem veszik figyelembe a kereseti eltéréseket, az életszínvonalbeli különbségeket. Ez pedig – különösen a jelenlegihez hasonló világpiaci folyamatok, drágulás idején – rendkívül méltánytalan a közép-európai tagországok állampolgáraira nézve.
Az államtitkár ennek kapcsán megjegyezte: az EU nem elégedett a magyar adómértékkel, s a mostaninál is magasabb jövedéki adót vár el Magyarországtól. A benzinnél például a jelenlegi 120 forint helyett 129 forintos jövedéki adót szorgalmaz literenként.
A kormány álláspontja ez ügyben ugyanakkor egyértelmű
– jegyezte meg az államtitkár, s így összegzett: a magyar adószabályoknak a hazai gazdaság és a társadalom érdekét kell szolgálniuk.
Borítókép: Tankolás egy Mol-kút a Prielle Kornélia utcában, Budapesten. Fotó: Teknős Miklós
