Elengedhetetlen, hogy repülőterünk nemzeti tulajdonba kerüljön, illetve hogy az új tulajdonos bátor, innovatív szemlélettel építse ki a színvonalas szolgáltatást. Ehhez szakítani kell azzal az évtizedes gyakorlattal, amely a diszkont-légitársaságoknak túl nagy teret adott ahhoz, hogy diktálják a feltételeket például a fejlesztések és az infrastruktúra kérdéseiben – mondta a Magyar Nemzetnek Galgóczy Ferenc, a légi közlekedésben és az utazási szektorban ismert üzletember, akinek korábbi, földi kiszolgálással foglalkozó cége a Malév GH partnere volt.
Mint kifejtette,
tíz év sem kell, hogy a budapesti repülőtér üzleti és minőségi értelemben is magasabb szintre lépjen,
megelőzve Prága vagy Varsó reptereit fejlettségben és színvonalban.
Felidézte, hogy a tíz évvel ezelőtti Malév-csőd zűrzavarában a diszkontok ragadozóként ugrottak a nemzeti cég értékes utasaira, és ugyanilyen lendülettel igyekeztek olyan megoldásokat kikényszeríteni a Budapest Airport menedzsmentjéből, mint például a kulturált szolgáltatással nehezen összeegyeztethető „karám”, amelyet végül elbontottak, és kiépítették az új utasmólót.
Ezért szerinte a földi kiszolgálói területen is
stratégiai jelentősége van a magyar tulajdonú vállalkozásoknak, mivel nem csupán az üzleti lehetőséget látják, hanem az országot méltóképpen pozicionálják is az üzemeltetés során.
– Miután újra kitűzzük a zászlót az ország kapuját jelentő légikikötőre, olyan fejlődési pályára célszerű állni, ahol a diszkontok gyakorlata alkalmazkodik az új menedzsment által diktált sztenderdekhez – fejtegette, hozzátéve:
a nemzetközi tapasztalatok szerint a tiszta állami szerepvállalás vagy az állami és magánbefektetők közös szerepvállalása ebben a szektorban jól működő gyakorlat,
amely a közösség érdekét szolgálja.
– Bátor stratégiával, innovatív gondolkodással a következő tíz évben fejleszthető egy olyan repülőtér Budapesten, amely nemcsak regionálisan emelkedhet ki, hanem képes lesz megméretni magát a magasabb ligában.
Ehhez le kell igazolni a szakma nemzetközi szinten legjobb iparági szakembereit – mondta Galgóczy.
Kitért rá: a kódolt siker nem múlhat azon a tanácsadói körön, akik stratégiai résztvevői voltak a 2005-ös privatizációnak mint a Malév csődjét megelőző eljárásnak, valamint a közelmúltban a Malév GH reorganizációja során, amelynek a vége az állami vállalat jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, helyes kormányzati döntés lett.
– A reptéren működő szolgáltatókkal szemben ugyancsak bátor minőségi elvárásokat kell alkalmazni, vonatkozzon ez a kereskedelemre vagy akár a földi kiszolgálókra, a vendéglátásra. Nem egészséges, ha a reptéri vendéglátás döntő része egy kézben van, és az sem, hogy a bent lévő pénzváltó húszszázalékos különbséget alkalmazzon a vételi és az eladási árfolyam között – fogalmazott.
