Holnap közli a Központi Statisztikai Hivatal, hogyan alakult a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben. Kedvező jel volt a múlt héten, hogy szeptemberben az építőipari termelés 14,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg az augusztusihoz képest 4,2 százalékkal nőtt. Az elemzők arról beszéltek, hogy ez az ágazat biztosan felfelé húzta a harmadik negyedévi gazdasági növekedést. Szintén jó hír, hogy októberben elérte a járvány előtti szintet a vidéki turizmus.
Varga Mihály pénzügyminiszter a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság kiállta a válság próbáját. Úgy vélekedett, hogy az idén 6,8 százalék körüli, míg jövőre ötszázalékos bővülés várható. Az sem kizárt azonban, hogy a 2021-es GDP-adat ennél is jobb lesz. A Századvég legutóbbi előrejelzése szerint a mutató 7,8 százalékos is lehet, a Takarékbank nyolcszázalékos prognózist közölt.
Az Európai Bizottság is ismertette a várakozását. Az uniós elemzők úgy kalkulálnak, hogy az idei magyar növekedés eléri a 7,4 százalékot.
Ez azt is jelenti, hogy most már nagyobb számot vetítenek előre, mint a nyáron tették. Az akkori várakozásuk 6,3 százalék volt. A bizottság mindezzel együtt jövőre is erőteljes, 5,4 százalékos emelkedéssel számol.
A kedvező teljesítmény mögött részben a különböző állami ösztönző intézkedések állnak. Ilyen a családi adó-visszatérítés, a 25 év alattiak szja-mentessége és a nyugdíjprémium, valamint a 13. havi nyugdíj. Ide kell sorolni azt a lépést is, melynek köszönhetően jövő év elején egy összegben kapják meg hathavi fizetésüket a rendvédelmi dolgozók az úgynevezett fegyverpénz címén. Szintén kedvező, hogy a minimálbér kétszázezer forintra, míg a szakmunkások legkisebb bérének havi összege 260 ezer forintra emelkedik. Mindezek mellett a beruházások mértéke előreláthatóan élénk marad, ez igaz a magáncégek és az állam fejlesztéseire is.
Az eredményekhez az adócsökkentések is hozzájárulnak. Varga Mihály a hétvégén jelentette be a gazdasági kabinet döntéseit. Ezek összességében 750 milliárd forintnyi köztehercsökkentést jelentenek. Január elsejétől 2,5 százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó mértéke, megszűnik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, tíz százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa, valamint meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét is a helyi iparűzési adóban. Így az utóbbi kör ezen a jogcímen jövőre is legfeljebb egy százalék adót fizet.
Ha az idei adócsökkentések teljes összegét összeszámoljuk a most bejelentett jövő évi lépésekkel, azt látni, hogy az állam kétezermilliárd forintot hagy az érintetteknél.
