Mi várhat ránk egy áramszünet után?

Egy pillanat alatt végigfuthat a kontinensen egy páneurópai áramszünet, de több hét is eltelhet, míg az általa okozott károkból kilábal a társadalom. Fel kell készíteni a lakosságot és a vállalatokat is a legrosszabbra, ami a nyugat-európai energiarendszerek felelőtlen fejlesztése miatt következhet be.

Shoppers face empty shelves in London markets due logistic crisi Fotó: RASID ASLIM

Általában elmondható az is, hogy a segélyszolgálatok vagy a vállalatok sem sokkal felkészültebbek és szervezettebbek a társadalom többi részénél. Továbbá, ha a krízishelyzetben az emberek az otthonukban éheznek, akkor nem feltétlenül az újraindításban vagy a vészhelyzeti ellátásban fognak részt venni, ez pedig egy ördögi kör kezdete lehet. Vagyis csak akkor lehetséges az újraindítás, ha az emberek legalább két hétig önellátóak tudnak maradni, ehhez viszont segíteni kell őket. Egyrészt szemléletformálással, még akkor is, ha a kormányok érthető módon igyekeznek kerülni a pánikkeltést. Azért, hogy minél többen tegyenek óvintézkedéseket, elengedhetetlen a biztonsági információk nyílt közlése – erre már van is példa Ausztriában, Németországban és Dániában is, ahol a szolgáltatás kimaradásának esetére adnak túlélési tippeket a hatóságok.

Az ellátási láncok összeomlására pedig a koronavírus-járvány mutatott jó példát, egyes szektorok a mai napig nem tértek magukhoz. Most kiderül, hogy ez hosszú távon szemléletváltozást okozott-e.

Borítókép: Üres polcokhoz, ellátáshiányhoz vezet az áramszünet (Fotó: Anadolu Agency via AFP/Rasid Aslim)