A bankház és az autógyártó között még 2014-ben opciós ügylet jött létre, amelynek kifutása az idei év júniusa és júliusa volt. Az opciók révén a banknak joga volt a lejárat napján 560 dolláros árfolyamon megvásárolni a Tesla-részvényeket a cégtől, ami a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy ha az adott napon a részvény ára 560 dollár fölött alakul, akkor a különbözetet a Tesla kifizeti a bankháznak.
Az ár végül hatszáz dollár körül alakult, így a Teslának fizetnie kellett. Eddig ezzel nincs is probléma, de a JP Morgan arra hivatkozik: a szerződésben volt olyan kikötés, hogy egyes lényeges események, amelyek a Tesla-részvényekkel kötött tranzakciókra vonatkoznak, lefelé módosíthatják az opciós árat. Szerintük az a négy évvel ezelőtti elhíresült eset, amikor Elon Musk a Twitteren bejelentette, hogy egy konzorcium felvásárolja a céget, ami így egyben távozna is a tőzsdéről, majd a bejelentés valótlannak minősült, kimeríti a kikötés feltételeit, és ezért a JP Morgant további 162 millió dollár illeti meg a Tesla részéről. A valótlannak bizonyult bejelentés annak idején nagy port kavart, a cég és maga Elon Musk is komoly büntetést kapott az amerikai tőzsdefelügyelettől.
Miután a Tesla máig nem fizette meg az összeget, és ezt azzal indokolta, hogy a bankház a heves árfolyammozgásokból adódó lehetőséget akarja kihasználni (noha kétségtelen, hogy az árfolyam rendkívüli mozgását maga a bejelentés, majd annak valótlan mivolta váltotta ki), a JP Morgan most bírósághoz fordul az ügyben.
Hasonló esetekben gyakori, hogy a felek tárgyalások útján oldják meg a kérdést, de ez most nem sikerült. A JP Morgan részéről vélhetően fontos szempont, hogy ne teremtsen precedenst az eset, vagyis hasonló vitás szerződések esetében ne lehessen egyszerű nem teljesítéssel lezárni az ügyet.
