– Az októberig rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható – ismertette tegnap az Állami Számvevőszék. A kormány erre az évre a bruttó hazai termék (GDP) arányában 79,9 százalékos szintre várja az értéket.
Fontos megjegyezni, hogy a kormányzati szektor hiánya 2012-től 2019-ig a GDP három százaléka alatt alakult. Ennek megfelelően folyamatosan, évről évre mérséklődött az államadósság, az adósságráta a 2011. évi 80,4 százalékról 2019 végére 65,5 százalékra csökkent.
A költségvetési tartalékok és az eredményes pénzügyi politikának köszönhetően kellő mozgástér nyílt ezzel a koronavírus gazdasági nehézségeinek kezelésére. A járványügyi és a gazdaságvédelmi kiadások miatt a mutató azonban 2020-ban a GDP 80,4 százalékára emelkedett, innen kezdődik újra az adósság folyamatos csökkentése. Ez egyébként nemcsak Magyarországon, hanem a világ más államaiban is így történt.
Az Orbán-kormány konvergenciaprogramja úgy számol, hogy a fegyelmezett, a költségvetési hiányt fokozatosan csökkentő fiskális politika mellett a deficit a GDP két százalékára mérséklődik 2025-ben. Mindezek eredményeként Magyarország államadóssága a tervezési horizont végére a GDP 73,1 százalékára mérséklődik.
Az Állami Számvevőszék most jelezte, hogy az idei adósságmutató alakulását befolyásoló tényezők jellemzően kedvezően alakultak. Így például az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az idei évre tervezetthez képest időarányosan mérsékelt, a központi költségvetés bevételei (ezen belül az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó) pedig meghaladták a várt összeget. Az uniós programok bevételei ugyanakkor továbbra is alacsony arányban (39,6 százalékban) teljesültek.
Szintén kedvezőnek tekinthető, hogy az idei év eddig eltelt időszakában a gazdaság teljesítménye dinamikusan növekedett. Mindezt alátámasztja, hogy a GDP a második negyedévben 17,8, míg a harmadik negyedévben 6,1 százalékkal bővült.
Az Állami Számvevőszék korábban több alkalommal is rámutatott, hogy jelentős bizonytalanságot jelent viszont a járvány negyedik hullámának erőssége, időtartama és ennek gazdasági, illetve költségvetési folyamatokra gyakorolt hatásai.
A számvevők szerint a kockázat abból ered, hogy ha a védekezés keretében egyes szektorokban zárlatot kell elrendelni, az negatív hatással járhat a növekedésre. A fogyasztás esetén például nem mindegy, hogyan alakul a szektor szereplői szempontjából meghatározó év végi időszak, ekkor ugyanis jelentősen nő a kiskereskedelmi forgalom. A beruházások terén pedig egy esetleges zárási intézkedés hatására nemcsak a folyamatban lévő fejlesztések átadása, hanem a már elkészült beruházások aktiválása is későbbre tolódhat, amely a beruházási volumen visszaesését eredményezi. Más elemzők ezzel kapcsolatban azonban korábban felhívták a figyelmet arra, hogy miután már csak egyetlen hónap van az évből, vélhetően tartható lesz a hét százalék körülire várt éves gazdasági bővülés.
A számvevőszék megjegyezte azt is, hogy a dinamikus növekedés fennmaradása nemcsak az idei év hátralévő időszakát határozza meg, hanem a következő évi gazdasági és költségvetési folyamatokat is befolyásolja.
– E szempontot is célszerű figyelembe venni a gazdaságpolitika döntéshozóinak a járvány kezelésénél. A gazdasági növekedés fenntartásához az állampolgárok is hozzá tudnak járulni azzal, ha az átoltottsági arány magas szintet ér el, mert akkor elkerülhetők a gazdasági visszaesést okozó zárási intézkedések – olvasható a tanulmányban.
Borítókép: Vásárlók maszkban a budapesti Árkád üzletházban. Fotó: Havran Zoltán
