Búcsút kell inteni a német atomerőműveknek

Nincs visszaút, az új kormány kitart a régi politika mellett, de jó elképzelések is láthatók.

Grohnde nuclear power plant Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE

Az új német szocialista, liberális és zöld koalíciós kormány energiapolitikai koncepciója hasonlít a korábbiéhoz annyiban, hogy kitart az atomerőművek végleges leállítása mellett. Ez azt jelenti, hogy a számos szakmai kérelem ellenére a jövő év végéig teljesen kivezetik a nukleáris alapú energiát a termelésből. Ugyanakkor a széntüzelés kivezetésével már kevésbé könyörtelenek: a Zöldek ugyan szerették volna elérni a teljes kivezetést 2030-ra, de a koalíciós megállapodásba végül annyi került, hogy törekednek e cél elérésére. Igaz, ez szigorúbb határidő a korábbi 2038-asnál.

Ha mindez sikerül, akkor az energiatermelésnek mintegy nyolcvan százalékát kell az időjárás-alapú megújulóknak fedezniük, ami nukleáris és fosszilis alaperőművek nélkül ellátásbiztonsági szempontból kockázatosnak tűnik. Igaz, a kormány szándékában áll új, modern gázerőművek építése is. Ezek kapcsolódhatnak ahhoz, hogy kiemelt fontosságúnak tekinti a kormány a hidrogénalapú gazdaság kialakítását és fejlesztését. A cél a klímasemleges ipar kialakítása az innováció és az új technológiák ösztönzésével. Ennek érdekében a kutatásra és fejlesztésre szánt forrásokat a GDP 3,5 százalékára növelik. Ha az új gázerőművek alkalmasak lesznek a hidrogénnel kevert földgázzal vagy a tiszta hidrogénnel való üzemelésre, akkor jól is elsülhet az elképzelés, már csak azért is, mert akár támogatást is igényelhetnek a beruházásokra. Legalábbis az alapján, hogy az új uniós taxonómiarendelet tervezetét december 22-én készül bemutatni az Európai Bizottság, a dokumentum leglényegesebb és leginkább várt sorai szerint pedig a fenntartható kategóriába kerülne a nukleáris és a földgázalapú energiatermelés is. És mint ilyenek, finanszírozhatók lennének a közösségi forrásokból is.

Ha viszont minden kötél szakad, Németország élhet a már jól bevált lengyelországi szén- és a franciaországi atomerőművektől importált áram vásárlásával is.

A lényeges elképzelések között érdemes sorolni, hogy

• a magas energiaárakra való tekintettel az üzemanyag, fűtőolaj és gáz úgynevezett szén-dioxid-adóját nem emelik tovább,
• egyszeri fűtési pótlékot vezetnek be az alacsony jövedelmű családoknak,
• az elektromos és hibrid meghajtású autók vásárlásának állami támogatását átalakítják, majd 2025 végéig fokozatosan megszüntetik.

Robert Habeck leendő alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter, a Zöldek társelnöke szerint a következő évek legnagyobb kihívása, hogy egyszerre kell megőrizni a jólétet és elérni a klímasemlegességet.

Borítókép: A Grohnde atomerőmű Alsó-Szászországban 1984-ben állt üzembe, az idén ősszel már előkészítették a leszerelését (Fotó: Julian Stratenschulte/DPA)