A V4-ek közösen állnak ki az atomenergiáért

Üdvözlik a visegrádi országok az Európai Bizottság tudományos szolgálatának állásfoglalását, amely szerint az atomenergia az uniós környezetvédelmi előírásokkal teljes összhangban biztonságos technológia. Nincsenek egyedül: a közelmúltban több ország is atomerőművi fejlesztéseket jelentett be.

A szakemberek már dolgoznak a helyreállításon Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Magyar Nemzet

Az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, az energiaárak megfizethetőségének fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása csak az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával lehetséges – ez szerepel abban a közös nyilatkozatban, amelyet Süli János, a Paks II projektért felelős tárca nélküli miniszter, illetve a cseh, lengyel és szlovák kormány képviselői írtak alá csütörtökön Pakson.

Az eseményről a Kormány.hu-n az olvasható, hogy a visegrádi együttműködés országai elkötelezettek az atomenergia alkalmazása mellett, mivel az atomerőművek úgy segítik elő az Európai Unió éghajlat-semlegességi célkitűzésének elérését, hogy közben erősítik az ellátásbiztonságot és tiszta áramellátást biztosítanak megfizethető áron. A négy kormány közösen hívja fel a figyelmet az energiahatékonyság erősítésére, és abban is egyetértenek, hogy

a megújuló energiaforrások növekvő részaránya mellett a 2030-as és 2050-es célok teljesítésének feltétele a villamosenergia-átviteli hálózatok fejlesztése, középtávon a gázerőművek alkalmazása, illetve a kvótabevételek rugalmas felhasználása.

A V4-ek üdvözlik az Európai Bizottság tudományos szolgálatának egyértelmű állásfoglalását, miszerint az atomenergia az uniós környezetvédelmi előírásokkal teljes összhangban biztonságos technológia. Ezért a Pakson szignált dokumentumban is arra kérik Brüsszelt, hogy az eredeti uniós szándéknak megfelelően – a finanszírozhatóság szempontjából is – kezelje az atomenergiát fenntartható energiaforrásként.

Egyre több jel utal arra, hogy az Európai Bizottság hajlik is eleget tenni a kérésnek, amelyről hosszú évek óta zajlik a vita Brüsszelben. Mint arról a Magyar Nemzet nemrégiben beszámolt, a testület elnöke, Ursula von der Leyen jelentette ki egy Twitter-üzenetben, hogy a megújuló energia hasznosítása mellett szükség van olyan stabil forrásokra is, mint az atomenergia. Emellett egy nem hivatalos dokumentum is az előjele lehet annak, hogy olyan taxonómiarendelet tervezete születhet hamarosan, amely a földgáz- és a nukleáris alapú áramtermelés támogatóinak is megfelel.

Az atomenergia mellett egyre több ország áll ki, korábban a V4-eken kívül térségünkből Bulgária, Szlovénia és Románia is nyilatkozott már arról, hogy az atomenergia része lesz jövőbeni energiamixüknek. Lengyelország nagyot lép, hiszen máris hat blokk építésével lép be a karbonmentes termelés világába. Nemrégiben Emmanuel Macron francia elnök jelentette ki, hogy az ország újraiparosításában kiemelt szerepe lesz a technológiának. Ezt azzal is indokolta, hogy

észszerű árat akarnak fizetni az energiáért, meg akarják szüntetni külföldi energiafüggőségüket, illetve támogatják a klímaváltozás elleni küzdelmet. 

Franciaországban jelenleg 56 blokk üzemel, az Egyesült Államok után a nukleáris energiatermelés világranglistájának második helyén áll. Új, nagy teljesítményű nyomottvizes reaktorok is épülnének (ilyenek működnek és létesülnek Pakson is), illetve kisebb, moduláris reaktorok (SMR) is szerepelnek a tervek között. Ezekkel Macron elmondása szerint Franciaország 2030-ra az első számú karbonmentes áramtermelővé válna. Nagy-Britannia szintén támogatja egy SMR tervezését a már folyamatban lévő Hinkley Point C nagy kapacitású létesítmény kivitelezése mellett.

Az atomerőművet építő európai országok közé kell még sorolni Finnországot és Belaruszt is. Hollandiában a kormányalakító pártok szintén atomerőművi beruházásokat terveznek, mert megítélésük szerint ez áttörést jelenthet az energiaellátásban kitűzött ambiciózus zöldcélok elérésében. Jelenleg egy atomerőművet üzemeltetnek, a parlamenti többség azonban a több atomenergia mellett tette le a voksát. Figyelemre méltó Kína terve is, amelyben a következő 15 évben 150 atomerőmű létesítése szerepel. Világszerte jelenleg 442 atomerőmű működik és több mint ötven épül, a kivitelezők között a Paks II projekt fővállalkozója, a Roszatom rendelkezik a legnagyobb külföldi megrendelésállománnyal: jelenleg 12 országban 35 új blokk építésére van szerződésük.

Borítókép: Mérnök dolgozik a paksi atomerőmű egyik blokkvezérlőjében. Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád