A németországi nukleáris energia kivezetése egyetlen dologhoz vezethet: nem éri el az állam a 2030-as kibocsátási céljait
– áll abban a nyílt levélben, amelyet nemrégiben tett közzé 25 vezető német és külföldi akadémikus, környezetvédő és újságíró. Arra szólították fel a politikusokat a Die Weltben publikált dokumentumban, hogy
legyenek elég bátrak a szabályozás módosításához, és halasszák el a német reaktorok végleges leállításának az időpontját.
A levélben idéznek egy 2020. augusztusi kormányzati munkadokumentumot is, amelynek az előrejelzése szerint az évtized végére kitűzött 65 százalékos karbonkibocsátási cél nagyrészt nem teljesül a mostani forgatókönyv szerint. Mint írták:
Németország nem meríti ki a rendelkezésére álló összes lehetőséget. Az elefánt a szobában az, hogy Németország növeli energiarendszerének szén-dioxid-kibocsátását azáltal, hogy kivezeti az atomenergiát. Olyan időszakban, amikor a villamosenergia-ipar dekarbonizálása a fő stratégia a nettó nulla kibocsátású energiarendszer hatékony megvalósításához.
Az atomenergia kivezetéséről szóló törvény 2011-es életbe lépése után rögtön nyolc reaktort leállítottak, 2021 végéig további három, jövőre pedig a fennmaradó három reaktor fejezi be végleg a termelést az ütemterv szerint. Az utolsó hat reaktor mintegy nyolc gigawatt karbonmentes összkapacitása (a paksi atomerőmű négyszerese) az éves német áramtermelés 12 százalékáért felel.
Ha kivonják a forgalomból, a fosszilisekkel való pótlás miatt évente mintegy hatvanmillió tonnával több szén-dioxid kerülhet a légkörbe.
Ez végeredményben az 1990-es szinthez képest ötszázalékos növekedést eredményez a karbonemisszió terén, miközben már a 2020-as cél is negyvenszázalékos csökkentés volt, ám ebben az évben is jó, ha 37 százalékot elérnek. Eközben a megújulók térnyerése és az észak–déli villamosenergia-sztráda – amelynek célja a déli országrészbe szállítani az északi szélfarmokon termelt áramot – késlekedik, a földgáz magas ára pedig a széntüzelésnek kedvez.
A szakértők szerint a 2030-ra kitűzött célt még elérheti Németország, ha változtat a prioritásain és nem vezeti ki a nukleáris energiát, ehhez pedig elég lenne az atomtörvényt kiegészíteni azzal, hogy a végső dátum az évtized vége helyett 2036 legyen. Levelüket azzal zárták: „Ez a készenléti intézkedés joggal érdemelné ki a fiatalabb generáció és a jövő generációinak tiszteletét.”
Borítókép: Gőz száll fel a németországi Weisweiler melletti szénerőmű hűtőtornyaiból (Fotó: Ina Fassbender/AFP)
