Atomenergia nélkül nem lesznek meg a német klímacélok

Kormányzati számítások is igazolják, hogy a német nukleáris energia kivezetése a kibocsátás növekedésével jár. Pedig nem állna sokból megváltoztatni a határidőt.

GERMANY-ENERGY-COAL-ENVIRONMENT Fotó: Ina Fassbender/AFP Forrás: AFP

Az atomenergia kivezetéséről szóló törvény 2011-es életbe lépése után rögtön nyolc reaktort leállítottak, 2021 végéig további három, jövőre pedig a fennmaradó három reaktor fejezi be végleg a termelést az ütemterv szerint. Az utolsó hat reaktor mintegy nyolc gigawatt karbonmentes összkapacitása (a paksi atomerőmű négyszerese) az éves német áramtermelés 12 százalékáért felel.

Ha kivonják a forgalomból, a fosszilisekkel való pótlás miatt évente mintegy hatvanmillió tonnával több szén-dioxid kerülhet a légkörbe.

Ez végeredményben az 1990-es szinthez képest ötszázalékos növekedést eredményez a karbonemisszió terén, miközben már a 2020-as cél is negyvenszázalékos csökkentés volt, ám ebben az évben is jó, ha 37 százalékot elérnek. Eközben a megújulók térnyerése és az észak–déli villamosenergia-sztráda – amelynek célja a déli országrészbe szállítani az északi szélfarmokon termelt áramot – késlekedik, a földgáz magas ára pedig a széntüzelésnek kedvez. 

A szakértők szerint a 2030-ra kitűzött célt még elérheti Németország, ha változtat a prioritásain és nem vezeti ki a nukleáris energiát, ehhez pedig elég lenne az atomtörvényt kiegészíteni azzal, hogy a végső dátum az évtized vége helyett 2036 legyen. Levelüket azzal zárták: „Ez a készenléti intézkedés joggal érdemelné ki a fiatalabb generáció és a jövő generációinak tiszteletét.”

Borítókép: Gőz száll fel a németországi Weisweiler melletti szénerőmű hűtőtornyaiból (Fotó: Ina Fassbender/AFP)