– Régi motorosnak számít a Budapest Bank a hazai piacon, hiszen 1987-ben, az első három hazai kereskedelmi pénzintézet egyikeként a kétszintű bankrendszer kialakulásakor jött létre Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank néven. Aztán a nagy hazai bankprivatizációk időszakában, az 1990-es évek derekán először külföldi kézbe került, majd ismét visszavásárolta az állam. Ma pedig egészen grandiózus szerepre készül harmadmagával: Magyarország legnagyobb bankholdingjának – vagy ahogy egyre gyakrabban emlegetik, a szuperbanknak – a része lesz. Hogyan jutott el a Budapest Bank az államosítástól a privatizációig, majd vissza?
– A rendszerváltás utáni privatizációt követően a bankcsoport 1995-ben az amerikai General Electric Capital Grouphoz került, majd húsz évvel később a magyar állam – a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül – megvásárolta hétszázmillió dolláros áron. A bank az állami tulajdonban eltöltött időszakban is magas színvonalú munkát tett le az asztalra. Miután megduplázta mérlegfőösszegét, illetve több szegmensben is piacvezető pozíciót szerzett lakossági és vállalati szinten is, már tőkeerős bankként lépett be a Magyar Bankholding keretében 2020 májusában elindított fúziós folyamatba.
– Nem is olyan régen, november 15-én ismertették, december közepén pedig elfogadták a Magyar Bankholding fúziós menetrendjét. Milyen főbb mérföldkövek elérését célozzák a folyamat során?
– A bankcsoport idén márciusban hirdette meg ötéves stratégiáját, az azóta eltelt hónapokban intenzív tervezési munka zajlott: ennek eredményeképpen született meg november 15-re a hármas bankfúzió menetrendje, amellyel a Bankholding sikeresen lefektette az egységes működés alapjait.
A tulajdonosok által megerősített terv alapján két ütemben valósul meg a hármas bankfúzió. Először, 2022 első negyedévének végén, március 31-ével egyesül a Budapest Bank és az MKB Bank, a fúzió során az utóbbiba olvad be az előbbi. Második lépcsőben, 2023 második negyedévének végéig csatlakozik a Takarék Csoport is az egyesült bankhoz, addig pedig a belső működés folyamatos harmonizációja zajlik.
– A folyamatos fúziók és összehangolások sorában most milyen lépés áll a küszöbön?
– A bankfúzió következő fontos mérföldköve 2022. január 1-jén lesz, amikortól is az MKB-Euroleasing, a Budapest Lízing, a Takarék Lízing, valamint a Budapest Bank autófinanszírozási üzletága Euroleasing márkanéven, közös irányítás alatt és integrált módon kezdi meg, illetve folytatja működését. Aztán a Budapest Bank és az MKB Bank fúzióját követő időszakban, vagyis a Takarék-csoport csatlakozásáig és a 2023-as teljes működési fúzió megvalósulásáig is rengeteg teendő áll előttünk. A 2022-es esztendő negyedik negyedében például bevezetik a bankcsoport új digitális platformjának első termékeit, amelyek a lakossági ügyfelek mindennapi bankolási igényeire adnak majd megoldást.
– Mi az oka annak, hogy a bankholding létrehozásának folyamatában a Budapest Bank először egyesül az MKB-val? Jogi, technikai szempontból volt erre szükség?
– A legfőbb döntéshozó szervek december 15-i döntése a szuperbank létrehozásának menetrendjéről az első konkrét lépésnek is tekinthető.
A Budapest Bank és az MKB Bank számos hasonlóságot mutat méret, ügyfélkör, folyamatok és fiókhálózat terén, amelyek megkönnyíthetik a két hitelintézet fúzióját. Az, hogy a Budapest Bank olvad be az MKB Bankba, egy jogtechnikai döntés eredménye.
– Melyek a Budapest Bank tevékenységének legfőbb erősségei? Melyik piacon tölt be meghatározó szerepet? Tervezik-e, hogy a fúzió után is megtartják a markáns jellemzőit?
– A Budapest Bank több mint három évtizede a hazai bankszektor egyik legstabilabb és leginkább válságálló hitelintézete, amit jól mutat, hogy folyamatosan nyereségesen és prudensen működünk, a kulcsterületeinken pedig évek óta piac feletti növekedést érünk el. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt szerepet betöltő mikro-, kis- és középvállalatok (kkv) kiszolgálásában pedig vezető szereplőnek számít a piacon a bank. Autófinanszírozási üzletágunk a személy- és kishaszongépjármű-piac meghatározó szereplője. Ezenfelül a Budapest Alapkezelő az egyik elsők között létrejött hazai befektetési alapkezelő, amely ismert és elismert név a hazai vagyonkezelői piacon. Ezen erősségeink, valamint kollégáink szakértelme és a piacon is elismert, ügyfélközpontú működésünk egyaránt kiválóan egészíti ki a másik két bank üzleti fókuszait.
– A Budapest Bank gyakorlatilag már az 1990-es évek végén a kkv-k bankjaként definiálta magát, és ez a szerepköre ki is teljesedett az elmúlt időszakban. A Bankholding a Budapest Bank nyomdokain haladva továbbra is meg kívánja őrizni ezt az arculatot, egyedi küldetést teljesítve?
– A kis- és középvállalati hitelezés területén széleskörű, illetve versenyképes árazású termékpalettával rendelkezünk, amely a szegmens igényeit maradéktalanul kielégíti. Ugyanakkor a hagyományos banki termékeken és szolgáltatásokon túl is kiemelkedő értéket kívánunk biztosítani a kkv-knak. Erre jó példa a Budapest pénzügyi asszisztens (BUPA), ami az első olyan nyílt bankolásra épülő szolgáltatás a piacon, amely nemcsak számlakiállításra és -küldésre alkalmas, de használatával a NAV-bejelentési kötelezettség is egyszerűen teljesíthető. Vállalati üzletágunk a járványhelyzet ellenére is fenn tudta tartani növekedési pályáját; a vírus megjelenésének évében is minden főbb mutatóban terv felett teljesítettünk, illetve sok új kkv választotta pénzügyi partnerének a bankot, vagyis a szektor szereplői továbbra is megbíznak termékeinkben és szolgáltatásainkban. Az egyesüléssel még erőteljesebb piaci jelenlét és versenyképesebb fellépés lehetősége nyílhat meg a résztvevőknek, ami jobban szolgálhatja az ügyfelek érdekét. A fúziós folyamat révén egy olyan bankcsoportot építünk fel, amely minden piaci szegmensben komoly erőt képvisel: egyszerre erős vidéken, a városokban és a fővárosban a lakossági, a mikro-, a kkv- és a nagyvállalati ügyfélszegmensben is, továbbá az összes szolgáltatói és termelői szférában, beleértve a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Egyaránt erősek leszünk a speciális igényekre szabott lakossági és vállalati hiteltermékekben, a private banking, a befektetések és a lízing terén, a Szép-kártya, valamint az állami támogatások közvetítésében.
– Amikor létrejön a szuperbank, a holdingon belül mi lesz az ön szerepe?
– A bankcsoport igazgatóságának tagjaként tavaly december 15-e óta segítem a tagbankok integrációs folyamatainak gyors, hatékony és zökkenőmentes megvalósítását. A működés folyamatos összehangolásában, majd a létrejövő univerzális nagybank irányításában is tevékenyen fogok közreműködni.
– Mit nyernek a három hitelintézet fúziójával a Budapest Bank ügyfelei?
– A Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék-csoport egyesülésének eredményeként létrejön Magyarország második legnagyobb kereskedelmi bankja, amely hazánk lakosait és vállalkozásait már egységes hitelintézetként szolgálja ki. Mindezt a három külön-külön is acélos, hazai kereskedelmi bank összes erősségére, értékeire és legjobb gyakorlataira építkezve szeretnénk megvalósítani.
A bankcsoport tagjai egyébként már ebben az egyesülési fázisban is igyekeztek támogatni a talpra állást a gazdasági visszaesést követően, amelyet a járványhelyzet okozott. Ennek érdekében mindhárom tagbank a piaci átlagon felül teljesítve, több százmilliárd forintnyi forrást juttatott a vállalatoknak, például az NHP Hajrá!, a Széchenyi Kártya és az Exim Kárenyhítő programok keretein belül. A fúzió további előnye, hogy március 31-ét követően a Budapest Bank és az MKB Bank ügyfelei is a korábbiakhoz képest több helyszínen, nagyobb fiókhálózatban tudják majd a napi pénzügyeiket intézni.
– Milyen fejlesztéseket hajtanak végre a bankholding új informatikai rendszerében, amelyek révén könnyebbé válnak az ügyfelek mindennapjai?
– Célunk, hogy radikálisan megváltoztassuk a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyfélélményt; ehhez rugalmas, gyors megoldásokat, egymással kombinálható termékeket vezetünk be. Az újítások mögött pedig egy olyan új digitális platform áll, amellyel a jövőben sokkal gyorsabban reagálhatunk ügyfeleink igényeire és a világ változásaira.
A platform első termékeit 2022. negyedik negyedévében vezetjük be, amely először az ügyfelek naponta használt banki igényeire – például a bankszámlanyitással, bankszámla-műveletekkel, költségelemzéssel, bankkártyával kapcsolatos ügyintézéshez – nyújt innovatív megoldásokat. Ezt később kiterjesztjük a pénzügyi élet egyéb területeire, például a hitelezésekre, befektetésekre is. A digitális fejlesztésekkel jelentősen bővülnek az ügyfelek lehetőségei is: idővel az egyes termékek közötti átjárás és azok kombinálása sokkal egyszerűbbé, a konstrukciók pedig még inkább személyre szabhatóvá válnak.
– Három nagy márkanév tűnik el egy csapásra a bankholding születésével. Mi lesz a három bank egységes, új neve?
– Március 31-ével átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt egyesül a Budapest Bank és az MKB Bank. Bár az MKB arculata fogja képviselni a fuzionált bankot, a Budapest Bank brand sem tűnik el teljesen, bizonyos arculati elemek ebben az átmeneti időszakban is felismerhetően megmaradnak. A végső cél az, hogy az új, mindhárom tagbankot magába foglaló hitelintézet 2023-tól új, közös entitásként, új arculattal, új márkanévvel lépjen majd a piacra. Kidolgozás alatt áll a létrejövő nagybank márkaneve, logója, márkaértékei és egyéb arculati elemei is. Olyan márka kiépítése a cél, amely átformálja a hitellintézetekről kialakult hagyományos képet, egységesít, a jövőbe mutat, és a leginkább elnyerheti a meglévő és a majdani ügyfelek tetszését. Az egységes és végleges márkanév a tervek szerint 2023 elején lesz bevezetve.
– És vajon mit érzékelnek az ügyfelek a kiszolgálás színvonalában, a termékek elérhetőségében, a megszokott ügymenetben?
– A fúziót megelőzően a Budapest Bank és az MKB Bank ügyfelei a bankfiókokban is a korábban megszokott rendben intézhetik a banki ügyeiket. Áprilistól a két hitelintézet tevékenységi köre nem változik, ugyanakkor a lakossági és a vállalati ügyfelek a megszokott bankfiókjaik és ügyintézési csatornáik mellett a korábbiakhoz képest több helyszínen, nagyobb fiókhálózatban intézhetik majd a pénzügyeiket.
