– Egy hónap sem maradt hátra az évből. Tény, hogy a gazdaság a nehezebb 2020-as időszak után rekordmagasra nőtt, de velünk maradt a járvány is. Hogyan jellemezné a mögöttünk álló hónapokat?
– A gazdaságvédelem és az újraindítás egyaránt sok munkát igényelt. A kormány Gazdaságvédelmi akciótervének legfontosabb célja az volt, hogy annyi munkahelyet hozzunk létre, amennyit a koronavírus tönkretesz. Az intézkedéseknek köszönhetően ma többen dolgoznak Magyarországon, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor. A lendület nem magától jött vissza. Míg mások a válságkezeléssel voltak elfoglalva, addig mi már az újraindításra figyeltünk, így elsőként indítottuk el a vállalkozás-újraindítási programjainkat. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász mondta azt, hogy a veszteségeket államosítják a világban, míg a nyereséget privatizálják a globális szereplők. Ez történt a 2008–2009-es válság idején és most is. Megnőtt a kereslet a félvezetők és más alapanyagok iránt, nőttek a szállítási költségek. A tengeri szállítmányozás költsége például ötszörösére nőtt. Ezt a helyzetet a multinacionális vállalkozások kihasználták, hatalmas nyereséget könyvelhettek el. A kormányok eközben igyekeztek támaszt adni azoknak, akiknek a járvány a mindennapjait lehetetlenítette el. A fő különbség az volt, hogy mit gondoltak a kormányok célravezetőnek. Egyes országokban az állami támogatások miatt voltak olyanok – az Egyesült Államokban például a munkavállalók negyven százaléka –, akik aztán nem is akartak visszamenni dolgozni.
A magyar kormány filozófiája az volt, és ez ma sem változott, hogy minél több munkahelyet meg kell védeni és minél több embernek kell munka- vagy képzési lehetőséget biztosítani.
– Mintegy száz közgazdász hazánkban aláírt egy petíciót. Azt követelték, hogy a kormány mindenkinek adjon százezer forintot havonta. Azaz a segélyezés irányába tett lépést tartották kívánatosnak.
– Így volt, de ez nagyon rossz irányba terelte volna a válságkezelést, amit a külföldi példák is igazolnak. Mi megosztottuk a terheket a vállalkozásokkal, mert nekik és nekünk is a munkavállalók megtartása volt a legfontosabb. A támogatást a vállalkozások fejlesztéseihez és a munkahelyek megerősítéséhez adtuk, cserébe a dolgozók megtartását vártuk. Ez jó döntésnek bizonyult. Ahogy az is, hogy a kormány fenntartotta a beruházások ösztönzését segítő döntéseit. Nem maradt el egyetlen fejlesztés sem. A munkavállalóktól mindössze annyit kértünk, hogy éljenek a képzési lehetőségekkel.
– A nemzetközi intézmények, így közöttük a hitelminősítők is dicsérték a robusztus magyar növekedést, amelynek kapcsán megjegyezték: ennek jelentős támaszát adták az állami ösztönző intézkedések. Ezek közül melyeket emelné ki?
– A válság kezdete óta a cégek több mint kétezermilliárd forintnyi beruházásösztönzési támogatást kaptak, ezért cserébe meg kellett tartaniuk a munkavállalóikat. A beruházási ráta ennek köszönhetően a nehéz időszakban is 27 százalék felett maradt, öt százalékponttal meghaladva az uniós átlagot. Ez azért fontos, mert a jelen beruházása a jövő növekedése, ami az országnak aranyat ér. Az állam és a jegybank kedvezményes hiteleket tett elérhetővé. A válság kezdete óta közel ötezermilliárd forintnyi, nulla százalék körüli kamatozású hitel áramlott a vállalati szektorba. Tehát vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő segítség is elérhetővé vált. Az állam mindezek mellett több ágazatban bértámogatást biztosított, például a kutatás-fejlesztési szektorban az összerendezett tudás megvédése érdekében a fizetések negyven százalékát állta. Arra is figyelt a kormány, hogy a válság időszakában a külföldiek ne vásárolják fel a magyar cégeket. Képzéseket is finanszírozott az állam, az alapozó informatikai kurzusra épülő képzést végzettek 94 százaléka már el is helyezkedett az új állásában.
Ezeknek az intézkedéseknek, valamint az oltásnak köszönhetően az Európai Unióban Magyarország az elsők között indította újra a gazdaságát, ami azt eredményezte, hogy 2021 második negyedévében rekordot döntött a gazdasági növekedés.
