időjárás 19°C Apollónia 2022. július 7.
logo
A krónikus ellátási probléma 169 iparágat érint, és minden fogyasztó többet fizet

Nemigen enyhült az idén a csiphiány

Somogyi Orsolya
2021.12.13. 07:20
Nemigen enyhült az idén a csiphiány

A jövő év második fele hozhat némi megnyugvást annak a 169 iparágnak, amelyiket érinti az évek óta fennálló csiphiány. A globális piacokat megbénító és megdrágító helyzetre sem az Egyesült Államok, sem Európa nem képes választ adni.

Mindegyik iparág, amelyik a termelésének több mint egy százalékát költi csipekre, érintett a válságban a Goldman Sachs megállapítása szerint, amely összesen 169 érintett iparágat számolt össze. Olyan átokként ül a piacokon a globális csiphiány, mint a járvány. Ugyan a két jelenség összeköthető, valójában a félvezetők hiánya már négy évvel ezelőtt is jelen volt, a pandémia csak súlyosbította a helyzetet. Az ok akkoriban az volt, hogy az informatikai és a távközlési piac rohamos növekedését nem tudták követni a beszállítók. Közben az 5G-s mobilkommunikációt is egyre több ipari szereplő kezdte el hasznosítani, a technológia kitört a távközlési vállalatok kísérletezési köréből, ráadásul a magánszektorban is egyre több kütyüre merült fel igény.

Olaj a tűzre újra és újra

Mivel időközben a csipek alapanyagai, a félvezetők is drágultak, ennek a hiánnyal együttes hatása komoly áremelkedéseket okozott, a helyzetet pedig súlyosbította a 2018 elején kirobbant kereskedelmi ellentét az Egyesült Államok és Kína között.

Az USA szerette volna megvédeni iparát és piacait, de ellentétes hatást ért el, mivel nem volt képes teljes mértékben az önellátásra csipfronton.

A globális kínálat tovább szűkült a gazdasági megtorpanást is magával hozó koronavírus-járvány miatt, amikor is egészségügyi megfontolásokból az üzemeknek rövidebb-hosszabb időre le kellett állniuk. Közben pedig az otthoni munkavégzés és tanulás újabb lendületet adott a keresletnek, és megélénkült a felhőszolgáltatások iránti igény, ami miatt bővíteni kellett a szerverparkokat, adatközpontokat. Erre tett rá még egy lapáttal a járműipar váratlanul gyors újraindulása, csakhogy a mai napig nem üzemelhetnek a kívánt lendülettel a hiány miatt, a kényszerleállások egész évben tartottak és várhatóak 2022-ben is.

Ehhez az is hozzájárult, hogy korábban a csipgyártóknak dönteniük kellett, hogy az infokommunikációs piacot vagy az autógyártást szolgálják ki, mert egy-egy üzem nem képes egyszerre mindkét iparnak gyártani.

A mérleg nyelve végül az előbbi felé lengett ki.

Fagy, aszály és tűz

Nemcsak a szűkös gyártókapacitás, hanem balesetek, vis maiorok is hátráltatták a kínálatot. Az idén februárban a texasi Austinba érkező kivételesen hideg tél miatt elégtelen volt az áramellátás, ezért a helyi Samsung és az NXP Semiconductors üzemét le kellett állítani. A 2020-ban a globális csipgyártás felét adó Tajvant pedig az elmúlt ötven év legsúlyosabb aszálya sújtotta. A csipgyártáshoz nagy mennyiségű ultratiszta víz szükséges, a Taiwan Semiconductors például napi 36 ezer köbméter vizet használ el, emiatt korlátozni kellett a gyártást. Még 2020 októberében ütött ki tűz a japán Asahi Kasei gyárában, majd az autókba épített mikrokontrollerek globális termelésének mintegy harmadát adó, szintén japán Rensas Electronics üzeme gyulladt ki, mindkét esetben több hónapos leállást okozva.

Tajvan nyeregben, a Nyugat lemaradt

Kérdés, hogy hogyan tovább. Több vállalat is kapacitásbővítést, terjeszkedést jelentett be az idén, ami egyrészt a történtek, másrészt annak fényében sem csoda, hogy előrejelzések szerint a csipipar termelése a következő tíz évben 56 százalékkal növekszik – ha rendelkezésre áll a megfelelő gyártókapacitás. A piacot domináló távol-keleti vállalatok mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is jelentősebb szeletet szeretne magának. A Taiwan Semiconductors már a válság komolyra fordulásakor bejelentette üzembővítését, amivel várhatóan 2022 második felére készül el, de Kelet-Európában is terjeszkedne (Litvániában, Csehországban vagy Szlovákiában). Az Egyesült Államok tavaly iparági ösztönzőprogramot jelentett be, de konkrét beruházást onnan csak a dél-koreai Samsung jelentett be, a cég texasi üzemét bővítené 17 milliárd dollárból. 

Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos viszont nemrégiben úgy fogalmazott a CNBC-nek, hogy nem látja megvalósíthatónak az Európai Unió teljes önállátását e téren. Ennek oka az, hogy

jelenleg nincs esély arra, hogy több ország összefogjon és 150 milliárd dolláros befektetést valósítson meg.

Szerencsére Európának az informatikai eszközök gyártásához kevésbé, inkább az autóiparának van szüksége a lapkákra, e téren pedig továbbra is cél az önellátás. Ez még messze van, hiszen a globális csiptermelésnek csak tizede érkezik Európából, ha ez a tervek szerint meg is duplázódik 2030-ra, akkor is elmarad az arány az 1990-es évekre jellemző negyven százaléktól.

Borítókép: Robotkar tart egy csipet (Fotó: Wladimir Bulgar/ Science Photo LI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.