Sok helyen, így nálunk is fokozatosan helyreállt az optimális infláció, máshol erre még nem került sor, mindenesetre a jegybankok ódzkodtak a kamatemeléstől, attól tartva, hogy visszatér a defláció. Ilyen körülmények között jelent meg a világjárvány, ami válságkezelést igényelt, és ez újra kamatcsökkentéseket és az eszközvásárlási programok bevezetését vagy megnövelését jelentette.
A járvány gazdasági hatásainak nagy része idén elmúlt, a gazdaságok növekedésbe váltottak, a munkanélküliség visszaesett, azonban
hirtelen megjelent az infláció, esetenként több évtizede nem látott magasságot ért el.
A jegybankok először átmenetinek hitték a folyamatot, a rugalmasabbak azonban hamar léptek. Az MNB már viszonylag hamar, júniusban megkezdte a kamatemelési ciklust, és azóta az adatok függvényében lép: az átmenetileg irányadóvá vált egyhetes betéti kamat négy százalékra nőtt. A cseh szint 3,75 százalékon alig alacsonyabb ennél, így azt mondhatjuk, ez a két ország tette a leghatározottabb lépéseket az infláció ellen küzdelemben.
Lengyelország ugyancsak megkezdte a folyamatot, 0,1 százalékról 1,75 százalékig emelkedett az alapkamat. Hasonlóan jelentős lépést máshol az unióban még nem tettek, az eurózónában nincs is tervben, hogy megemeljék a jelenleg nulla szintű kamatot, a brit jegybank is csak egy kis lépést tett eddig. Európában még Ukrajna és Oroszország lépett határozottan (igaz, náluk nyoma sem volt korábban a deflációs folyamatoknak). Más kontinenseken a nagyobb gazdaságok közül Brazília lépett nagyot, 2-ről 9,25 százalékra emelve az irányadó kamatot. Az Egyesült Államok még nem kezdte meg a kamatemelési ciklust, de jövőre a jegybank szándékai szerint sor kerül erre.
Borítókép: Az eurózónában egyelőre nincs tervben, hogy megemeljék a jelenleg nulla szintű kamatot (Fotó: Europress/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!