Magyarország történetének legnagyobb adócsökkentéséről nyújtott be törvényjavaslatot a Pénzügyminisztérium az Országgyűlésnek. Ha az idei és a jövő évi lépéseket összegezzük, akkor mintegy kétezermilliárd forint marad a családoknál és a vállalkozásoknál. Tehát: ha ez nem lenne, akkor az érintetteknek ennyivel többet kellene befizetniük az államkasszába. Ilyen helyzetben várja a háztartásokat és a cégeket a 2022-es esztendő. Nem volt ez mindig így. A koronavírus-járvány is válságos időszakot hozott, ahogy a balliberális kormányzás időszaka is. A különbség egyrészt az, hogy a vírus kívülről jött, míg a baloldal rossz kormányzása belülről omlasztotta le a gazdaság tartópilléreit. Másrészt hatalmas a különbség a két politikai erő válságkezelésében is.
Idézzük fel a leglátványosabb intézkedéseket! A baloldal elvette a 13. havi nyugdíjat, ami 240 milliárd forintos elvonást jelentett. Az Orbán-kormány ezt a juttatást jövőre teljes egészében visszaépíti, ehhez társult az idei nyugdíjprémium és az infláció miatti kiegészítés.
A baloldal szinte folyamatosan emelte a közterheket, az Orbán-kormány ellenben a válság időszakában sem adta fel az adócsökkentés politikáját. Ez ezermilliárdokat jelent. A Gyurcsány–Bajnai-kormányok válságkezelés címén eltörölték a családi adókedvezményeket, ehhez képest jövőre jön a családok hatszázmilliárd forintos szja-visszatérítése. Ennek összege fejenként elérheti a hatszázezer forintot is.
A baloldal az ország nehéz időszakában csökkentette a gyes időszakát. Ezt az Orbán-kormány tette helyre, ráadásként jövő januárjától a 25 év alatti munkavállalóknak nem kell szja-t fizetniük. Ez összességében 140 milliárd forintot hagy az érintetteknél. Beszédes mutató, hogy 2010 előtt a munkanélküliségi ráta elérte a 12 százalékot. Ez az adat 2021. augusztus–októberi időszakában 3,8 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma 4,7 millió volt ebben a periódusban. A rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien hazánkban.
Az egyik legszomorúbb tény pedig az, hogy a baloldal hatszázmilliárd forintot vont el az egészségügytől és az oktatástól. Azoktól a területektől, amelynek támogatását most az asztalt ütve kérik számon az Orbán-kormánytól. Úgy, hogy minderre 4300 milliárd forint jut a költségvetésből.
Jövő januártól 2,5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Megszűnik a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, miközben tíz százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa. A kormány mindezek tetejében meghosszabbítja a kis- és középvállalatok kedvezményét a helyi iparűzési adónál, így jövőre is legfeljebb egy százalék lesz az elvonás mértéke. Ennek a politikának többek között az lett az eredménye, hogy minden korábbinál több, 7800 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg az idei első kilenc hónapban. Varga Mihály pénzügyminiszter ezért jelezte a közösségi oldalán, hogy a 27 százalék feletti beruházási rátával hazánk változatlanul az unió élmezőnyében tartózkodik. A gazdasági növekedés szintén az elsők között van.
A miniszter emlékeztetett a nemzetközi szakértők által kiállított bizonyítványra: Magyarország társaságiadó-kulcsban az első helyen áll, a személyi jövedelemadó mértéke a dobogó második fokát jelenti, míg összességében az adózási környezet a negyedik legjobbnak minősül.
Borítókép: Jól kezdődik majd 2022: többek között jön a családok hatszázmilliárd forintos szja-visszatérítése. Fotó: Teknős Miklós
