Gyakran emlegetett megoldás, főként válságos időkben a befektetési arany, amely előírt tisztasággal és meghatározott minimumsúllyal rendelkező rúd vagy érme – definiálja a terméket a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Nem tartozik a jegybank által felügyelt befektetési termékek közé, nem vonatkozik rá az OBA vagy a BEVA garanciája, és az azzal kapcsolatos értékesítési tevékenység sem sorolható a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatások sorába.
Az MNB ugyanakkor felhívja az ügyfelek figyelmét: ne feledkezzenek meg a befektetési arany vásárlása során arról, hogy az aranynak jogszabályban meghatározott tisztaságúnak kell lennie, amit nemzetközi jelzés igazol. Tájékozódjanak, hogy közvetítőjének van-e megfelelő engedélye, illetve ha interneten keresztül ütik nyélbe az adásvételt, járjanak utána annak is, hogy a forgalmazó céghez kapcsolódnak-e a szállítással kapcsolatos problémák.
Mindezek mellett a befektetési aranyat ne tekintsék végső menedéknek, hiszen árának múltbeli alakulása szerint akár évtizedes stagnálásra és csökkenésre is volt példa (1982-től 2002-ig) – mutat rá az MNB.
De hozzáteszik azt is, hogy vásárlás előtt mindig érdemes ellenőrizni az arany visszavételi árát. Ez ugyanis általában jóval alacsonyabb, mint a vételi ár, így az ügyfél már a vétel pillanatában veszít befektetése értékéből. Nem szabad feledni az arany vételárához kapcsolódó költségeket sem: sok esetben fizikailag az arany nem kerül a vevőhöz, nem neki kell gondoskodnia az őrzéséről, de annak költségeit neki kell állnia.
Ugyancsak vonzó, ám meglehetősen kockázatos befektetési forma a nyereségrészesedési jog (németül: Genußrecht), amely a hatályos magyar jogszabályok által nem ismert jogintézmény. A nyereségrészesedési jog értékesítése olyan hosszú távú befektetés, amelynek jellemzője, hogy az adott társaság nem bocsát ki tagsági jogot vagy hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírt, csupán ezen nyereségrészesedési jog ellenértékének megfizetése révén a befektető jogosulttá válik arra, hogy a társaság profitjából (osztalékából) részesüljön. Ilyenkor a befektető kiemelt kockázata, hogy a felügyeletet a pénzügyi intézmény székhely szerinti hatósága látja el. Így adott esetben az jogosult megítélni, hogy a társaság magyarországi tevékenysége a jogszerűen nyújtható befektetési szolgáltatások keretei között maradt-e. A pórul járt befektető esetleges kérelmeivel, panaszaival egyáltalán nem számíthat segítségre az MNB-től.
Borítókép: Aranytömbök az MNB által őrzött aranytartalékból Budapesten, az MNB logisztika központjában 2021. július 6-án (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
