Határtalan hidrogén

Javaslatcsomagot fogadott el az év végén az Európai Bizottság a hidrogénpiac kialakításának ösztönzésére. A fő cél a karbonmentes energiaforrások támogatása, ezért a testület megkönnyítené a hidrogénnek a hálózatokhoz való hozzáférését és megszüntetne, illetve csökkentene bizonyos logisztikai díjakat.

Beregdaróc, 2009. január 3. Nyomásmérő az egyik földgázvezetéken a Mol Földgázszállító Zrt. beregdaróci kompresszorállomásán, ahol az Ukrajnából érkező gázt fogadják. Emelkedett a nyomás a földgázvezetékben, Ukrajna felől a szerződésnek megfelelő mennyiségű orosz gáz érkezik Magyarországra. A határnyomás értéke ugyan még nem a szerződésnek megfelelő, de folyamatosan emelkedik. Ukrajna szerződésben 47 bar alatti nyomással vállalta a földgáz továbbítását Magyarországra. MTI Fotó: Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

Az Európai Uniónak dekarbonizálnia kell az általa fogyasztott energiát, hogy 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig klímasemlegessé váljon. E cél elérését segítik azok a javaslatok, amelyeket nemrégiben fogadott el az Európai Bizottság.

– Az átállás egyik kulcseleme a speciális infrastruktúrával rendelkező, versenyképes hidrogénpiac létrehozása. Azt akarjuk, hogy Európa a világon elsőként határozza meg e fontos energiaforrásra és annak tárolására vonatkozó piaci szabályokat, és vezető szerepet töltsön be ezen a téren – mondta Kadri Simson energiaügyi biztos.

Megjegyzendő, hogy a hidrogén csak akkor nevezhető karbonmentes energiaforrásnak, ha a villamos energia, amellyel előállították, szintén szén-dioxid kibocsátása nélkül keletkezett. Ilyen forrás lehet a nukleáris vagy a megújuló alapú áram.

A jogszabályjavaslatok (a rendelet és az irányelv) megteremtik a fosszilis földgázról a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra, különösen a biometánra és a hidrogénre való áttérés feltételeit, és erősítik a gázellátási rendszer ellenálló képességét. Az egyik fő cél tehát a hidrogénpiac létrehozása. A piaci szabályokat két szakaszban, 2030 előtt, illetve az után fogják alkalmazni, különösen ami a hidrogén-infrastruktúrákhoz való hozzáférést, a hidrogéntermelési és -szállítási tevékenységek szétválasztását, valamint a díjszabást érintik. Új irányítási struktúra jön létre a Hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata (ENNOH) formájában, amely segíti a célzott hidrogén-infra­struktúra, a határokon átnyúló koordináció és a rendszerösszekötő hálózat kiépítését, valamint a konkrét műszaki szabályok kidolgozását.

A nemzeti hálózatfejlesztési terveknek a villamos energiára, a gázra és a hidrogénre vonatkozó közös forgatókönyvön kell alapulniuk. Ezt össze kell hangolni a nemzeti energia- és klímatervekkel, valamint az egész EU-ra kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervvel. A gázhálózat-üzemeltetőknek tájékoztatást kell adniuk a leszerelhető vagy módosítható infra­struktúráról. Külön jelentést kell készíteniük a hidrogénhálózat fejlesztéséről annak biztosítására, hogy a hidrogénrendszer kiépítése reális kereslet-előrejelzésen alapuljon.

Az új szabályok megkönnyítik azt is, hogy a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok hozzáférjenek a meglévő hálózatokhoz: megszüntetik a határkeresztező rendszerösszekötőkre vonatkozó díjakat, és csökkentik a betáplálási pontokra kivetett díjakat.

Emellett létrejön az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra vonatkozó tanúsítási rendszer, így folytatódik a megújulóenergia-irányelvben a megújuló gázok tanúsításával elkezdett munka. Ezzel egyenlőek lesznek a feltételek a különböző gázok teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátási lábnyomának értékelése terén. Annak érdekében, hogy Európa ne ragaszkodjon a fosszilis földgázhoz, és hogy az euró­pai gázpiacon nagyobb teret biztosítson a tiszta gázoknak, a bizottság azt javasolja, hogy a fosszilis földgázra vonatkozó, kibocsátáscsökkentést nem tartalmazó hosszú távú szerződéseket a 2049 utáni időszakra ne hosszabbítsák meg.

Borítókép: A meglévő rendszerekhez olcsóbban férhetne hozzá az új gáz. Nyomásmérő az egyik földgázvezetéken a Mol Földgázszállító Zrt. beregdaróci kompresszorállomásán, ahol az Ukrajnából érkező gázt fogadják (Fotó: Balázs Attila/MTI)