Elektromos, hidrogén, vagy biomeghajtás? A kormánynak már van elképzelése

– Kiemelt figyelmet kell fordítani a közlekedési ágazat fenntarthatóságára, minden zöldítési technológiának megadjuk a megfelelő terepet a fejlődésre, hogy aztán piaci verseny alapján dőljön el, melyik milyen súllyal fog szerepelni a közlekedési energiamixben – mondta lapunknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Steiner Attila hangsúlyozta: Brüsszel új klímavédelmi tervének költségeit nem szabad a lakossággal megfizettetni.

20210209 Budapest Steiner Attila Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Milyen iparági visszajelzésekkel találkozott az E10 bevezetése és másfél éves használata kapcsán?

– Összességében elmondható, hogy negatív visszajelzés eddig nem érkezett sem az iparág részéről, sem a felhasználóktól amiatt, hogy 2020 év elejétől a 95-ös benzinként ismert üzemanyag legfeljebb tíz százaléknyi biológiai eredetű alkoholt, más nevén bioetanolt tartalmaz. A Magyar Nemzet korábbi cikkében a két nagy hazai bioüzemanyag-gyártó vezetője úgy nyilatkozott, hogy az E10-re való átállás észrevétlen volt, és a Magyar Ásványolaj-szövetségtől sem érkezett hozzánk kritika ezzel kapcsolatosan. A hivatalos vizsgálatot és tanúsítást végző ÁMEI Ásványolajtermék Minőség-ellenőrzési Zrt. szintén megerősítette, hogy az ellenőrzött üzemanyagok a bio­lógiai eredetű összetevők magasabb mértékű használatával is megfelelnek a normáknak. Az E10 mellett továbbra is elérhető alacsonyabb biokomponenst tartalmazó benzin, a prémiumnak minősülő 98-as vagy 100-as jelölésű változatlanul, legfeljebb ötszázaléknyi biológiai eredetű összetevőt tartalmaz. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az E10 bevezetésével sokan áttértek a prémium kategóriás termékekre, közülük majd várhatóan lesznek olyanok, akik a pozitív tapasztalatok alapján bizalmat fognak szavazni az E10 üzemanyagnak, és visszatérnek a 95-ös benzin használatára.

– Van kormányzati szándék az üzemanyagok biológiai eredetű összetevőinek növelésére, esetleg az E85 bevezetésére?

– A közlekedési energiafelhasználás megújuló forrásból származó részének növelése európai uniós kötelezettség. Az erre vonatkozó uniós irányelv meghatározza, hogy a megújuló energia arányának 14 százalékosnak kell lennie a közlekedésben 2030-ra. Tudható, hogy az összes emisszió magas hányadát, mintegy ötödét ez a szektor teszi ki, ezen belül pedig a közúti közlekedés felelős a kibocsátások 98 százalékáért. Fenntarthatósági szempontból éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az ágazatra. A célok teljesítése részeként növekedett 2020. január elsejétől itthon a kötelező bioüzemanyag-részarány mértéke 6,4 százalékról 8,2 százalékra, ezen belül a 95-ös kísérleti oktánszámú benzin bioetanol-részaránya 6,1 százalék lett. Az intézkedéssel 2020-ban Magyarország is csatlakozott a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó országokhoz, a V4 többi országával egyidejűleg. Ami az E85 üzemanyagot illeti, ez az E10 mintájára legfeljebb 85 százaléknyi biokomponenst tartalmaz. Az erre vonatkozó minőségi, valamint a jövedéki adóval kapcsolatos követelményeket a hatályos jogszabályi környezet tartalmazza, így ennek a bevezetése a forgalmazók szándékától függően ma is lehetséges. Csak az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy a benzinbe kevert biológiai eredetű összetevők származhatnak kukoricából, esetleg búzából, a gázolajban használt megújuló eredetű anyagokat pedig jellemzően repcéből vagy napraforgóból állítják elő.

Steiner Attila: Fenntarthatósági szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani az ágazatra
Fotó: Havran Zoltán

– Visszatérő kritika, hogy nem kellene üzemanyagként elhasználni az élelmiszernövényeket. Hogyan oldható fel ez az ellentét?

– A megújuló energiáról szóló uniós irányelv kiemelt érzékenységgel közelíti meg az említett élelmiszer- és takarmánycélú termények üzemanyagcélokra fordítását, emiatt ezek használatára felső korlátot vezettek be: részarányuk legfeljebb egy százalékponttal haladhatja meg a 2020. évi értéket. Szintén európai uniós elvárás, hogy az úgynevezett fejlett bioüzemanyagok felhasználását folyamatosan növeljük.

A biorészarány növelése tehát a fejlett, azaz nem élelmiszer- és nem takarmánycélú növényekből, vagy pedig a különböző biológiai eredetű hulladékokból, például faforgácsból, szalmából vagy búzaszárból előállított üzemanyagok terén lehet reális, amennyiben az ehhez szükséges technológia és alapanyag rendelkezésre áll.

– Milyen lehetőségekkel számolhatunk ezek mellett?

– A közlekedési megújuló energia lehetőségeibe beleszámít még a használt sütőolaj alkalmazása is, amit a gázolajba keverve lehet újrahasznosítani. Begyűjtésének mértéke hazánkban sajnos még elég alacsony, de az átvételi pontok száma folyamatosan növekszik, és úgy tapasztaljuk, hogy a lakosság is egyre fogékonyabb arra, hogy a számára már felesleges és nehezen kezelhető hulladékot leadja a kijelölt helyszíneken. Szintén megújuló közlekedési energiának minősül az elektromos járművek által felhasznált áram zöldenergia-hányada, és jó hír, hogy a járművek terjedési üteme és az előállított zöldáram mennyisége is folyamatosan növekszik.

A közlekedési szektor zöldítésében, megújulóenergia-alapokra helyezésében és károsanyag-kibocsátás csökkentésében tehát nagyon széles paletta áll rendelkezésre, és igyekszünk minden technológiának megfelelő teret biztosítani.

– A közelmúltban több kollégájával is egyeztetett Brüsszelben fenntarthatósági kérdésekben. Érintették a bioüzemanyagok témakörét?

– A brüsszeli tárgyalásaim fő témája leginkább az volt, hogy a klímavédelem árát ne a lakosság, hanem a nagy szennyező vállalatok fizessék meg.

Az Európai Bizottság ugyanis egy olyan javaslaton dolgozik, amely alapján a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a családokkal fizettetnék meg, ami akár több százezer forintos többletköltséget is jelenthetne egy magyar családnak.

Ennek a kérdéskörnek a megvitatásába immár az érintetteket, a magyar embereket is bevonjuk a nemrég indult nemzeti konzultációban. Ez egy olyan kérdés, amely a következő időszakban végig jelen lesz, ezért fontos, hogy minden magyar állampolgár kifejthesse erről a véleményét.

– Lát indokot arra, hogy növekedjen a hazai bioetanol-előállító kapacitás, vagy ösztönözné ezt valamiképpen a kormány?

– A hazai bioetanol-előállítás fontos része a fent említett uniós kötelezettség teljesítésének.

Az elmúlt tizenöt évben Magyarország bioetanol-gyártása nagy sikereket ért el, és az európai szerepünk is jelentőssé vált.

Hangsúlyos az innovációs potenciál is, az itthoni biofinomítók folyamatosan fejlesztenek, és látunk további előrelépési lehetőségeket is. A megújuló energiáról szóló uniós irányelv átültetésével például a kormány az ország gazdasági felkészülését segíti elő annak érdekében, hogy teljesíteni tudjuk az említett megnövelt kötelező részarányt a fejlett bioüzemanyagok terén.

– Az ön által hivatkozott cikkünkben a Hungrana vezérigazgatója úgy fogalmazott: „a szakpolitika is felismerte, hogy a közlekedés zöldítésében az etanol használata az egyik legolcsóbb megoldás az üvegházhatású gázok csökkentésére és a megújulókra vonatkozó európai uniós és hazai célszámoknak való megfeleléshez”. Kérem, reagáljon erre a kijelentésre!

– Hisszük, hogy a dekarbonizáció folyamata lehetőség arra, hogy

minden zöldítési technológiának megadjuk a megfelelő terepet a fejlődésre, hogy aztán piaci verseny alapján dőljön el, melyik milyen súllyal fog szerepelni az közlekedési energiamixben.

A kormány az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a bioüzemanyagok részarányának emelésére, az elektromobilitás ösztönzésére. Emellett a szintetikus üzemanyagok fejlesztésére irányuló projektek eredményei is egyértelműen hozzá fognak járulni a 2050-es klímacéljaink teljesítéséhez. A sort folytathatjuk: a kormány nyitott a hidrogén-üzemanyagcella technológiájának közlekedési célú használatára is, amit a kormány által elfogadott Nemzeti hidrogénstratégia is tartalmaz.