Üzemanyaggal fertőtlenítünk

A járvány elvette, a járvány visszaadta – átrendeződött a hazai bio­etanol-piac éppen abban az évben, amikor bevezették a magasabb biokomponens-tartalmú üzemanyagokat. A két legnagyobb magyarországi etanol-előállító vezetői úgy vélik, van még számszaki alap a bioüzemanyagok részarányának növelésére, hiszen az elérhető technológiák közül ezekkel csökkenthető messze a legolcsóbban a közúti közlekedés karbonkibocsátása.

Nem biztos, hogy hatásosabb az orvosi ajánlással vett áru Fotó: Teknős Miklós

Leállni vagy folytatni?

Mivel kukoricából termel a legtöbbet a magyar agrárium, előnyös, ha erre folyamatos és stabil kereslet épül ki; a gazdák egyértelmű előnyeit érezhették nemcsak tavaly, hanem az elmúlt három évben is, amikor globálisan nagyon alacsonyra került a gabona ára, de itthon két nagy gyár folyamatosan felvásárolta a terményüket. A szektorban továbbra is cél az, hogy a magyarországi feldolgozóüzemekből kikerülő termékek – legyen az alkohol vagy takarmány – magyar alapanyagból készüljenek.

Hódos Ferenc elmondta, hogy a pandémia kirobbanásakor kormányzati oldalon felmerült az a gondolat is, hogy leállítsuk az etanol exportját azért, hogy maradjon belföldön elegendő fertőtlenítőszer. Azon kisebb fertőtlenítőgyártók kérték ezt, amelyeknek nem voltak megfelelő kereskedelmi kapcsolataik, holott a magyarországi biofinomítók folyamatosan termeltek. Az ágazat azonban jelezte a döntéshozóknak, hogy

a hazai gyártókapacitással néhány hét alatt több évre elegendő alkoholt lehet gyártani, viszont ha az exportpiacok kiesnek, az bizonyosan gyárleálláshoz vezet, és akkor belföldön valóban kínálati hiány alakul ki alkoholfronton.

A magyarországi kapacitást jól jellemzi, hogy hazánk az egy főre vetített bioetanol-előállítás terén Brazília és az Egyesült Államok után a világ harmadikja, és az európai felhasználás 17 százalékát a magyar üzemek biztosítják. – Másképpen fogalmazva – fűzte hozzá Reng Zoltán – a hazai etanolgyártó kapacitásnak 10-15 százalékát használjuk fel itthon, 85-90 százaléka exportra megy, ami jelzi, hogy nemzetközi versenyhelyzetben is helytáll a magyar termék a minőségével és az árával. Ez a hazai motorbenzin-előállítóknak is versenyelőnyt jelent, hiszen helyben van a bekeverendő alapanyag, nem kell behozni vagy feldolgozni – hangsúlyozta.

A külpiacokon tapasztalható versenyről elmondta, hogy a Balkánon és Nyugaton is jelentős az etanol-előállítás, a magyar üzemek viszonylag modernek, hatékonyak. Természetesen ha több országban vezetik be az E10-et vagy magasabb biobekeverési arányú üzemanyagot (akár E85-öt), a versenytársak fellélegeznek, hiszen növekszik a torta, aminek a szeleteiért versengenek.

Egy itthoni szemmel hosszabb értéklánc

– Az itthon megtermelt kukoricát nem terményként, hanem hozzáadott értékkel, feldolgozott termékként exportáljuk, ez jelentős gazdasági előny. De ide értendők a gyártás során keletkező társtermékek is, amelyeket takarmányként sokkal előnyösebb hasznosítani, mint a kukoricát feldolgozatlanul értékesíteni – magyarázta Reng Zoltán. A kukoricának nagyjából hetven százaléka keményítő (ebből készül erjesztéssel az alkohol), tíz-tíz százaléka rost és fehérje, a fennmaradó hányad pedig egyéb összetevő, például olaj. Ez a harminc százalék kiváló takarmány-alapanyag. – A gyártás során már mások az arányok, ugyanis

minden kilogramm bioüzemanyag (etanol vagy biodízel) mellé egy kilogramm fehérjetartalmú, emberi vagy állati fogyasztásra alkalmas élelmiszer, takarmány-alapanyag áll elő, és ez a tényező lényeges előny a többi megújuló erőforrással szemben – fűzte hozzá Hódos Ferenc.

A Pannonia Bio vezetője jelezte: a Magyarországon 2019-ben megtermelt etanolban lévő megújuló energia mennyisége meghaladta a teljes magyar nap-, szél- és biomassza-energiából előállított megújuló energiát.

Kukoricaszállítmány érkezik a Hungrana szabadegyházi gyárába
Fotó: Kollányi Péter / MTI

– Az elmúlt években a kormányzat is felfigyelt arra, hogy több kukorica terem meg itthon, mint amennyire szükség van. A legegyszerűbb ezt alapanyagként exportálni, de ebben az esetben az akár magyar terményből előállított terméket kell megvásárolni külföldről – folytatta Reng Zoltán. – Világos, hogy ha itthon dolgozzuk fel az alapanyagot, akkor itthon jönnek létre munkahelyek, keletkeznek adóbevételek és érkezik az exportértékesítésből származó pénz. Látni kell azt is, hogy a négy és fél millió hektár szántóföldi területből egymillión mindenképpen kukoricát fognak termelni a gazdák, mert ezzel érik el a hektárra vetített legnagyobb hasznot. Szerencsés emiatt, hogy a szakpolitika is felismerte:

a közlekedés zöldítésében az etanol használata az egyik legolcsóbb megoldás az üvegházhatású gázok csökkentésére és a megújulókra vonatkozó európai uniós és hazai célszámoknak való megfeleléshez – fejtette ki a Hungrana vezetője.

Nem mindegy, hogyan ég

– Mégpedig azért, mert egy tonna szén-dioxid kiváltása a közlekedési szektorban egy 2019-es tanulmány alapján messze az etanollal a legolcsóbb – fejtette tovább a szálat Hódos Ferenc, idézve a Navigant Consulting számításait. Eszerint a szén-dioxid kiváltási költsége tonnánként az elektromobilitással nyolcszáz euró, bioüzemanyaggal kétszáz volt 2018-ban, e számok 2030-ra kétszázra, illetve húszra csökkennek. Elmagyarázta azt is, mitől jobb a bio­üzemanyag égésterméke, mint a fossziliseké. – Ahhoz, hogy megfelelő oktánszámú legyen, különböző aromás vegyületeket kell a benzinbe keverni, ám ezek egy része bizonyítottan rákkeltő, az élővilágra gyakorolt negatív hatásaik között sorolható az is, hogy nem égnek tökéletesen. Az etanol szintén oktánnövelő hatású, viszont tökéletesen ég, tehát a használata a közlekedésben nincs olyan káros hatással a környezetre, mint az aromás vegyületeké.

A üvegházhatásúgáz-mérleg szerint azonos mennyiségű fosszilis üzemanyaghoz képest hetven százalékkal alacsonyabb az etanol kibocsátási értéke a teljes életciklust nézve – ismertette.

A cégvezetők egyetértettek abban, hogy mivel a szabályozói kör a bioüzemanyagok nagyobb léptékű felhasználását tervezi, építhet arra, hogy az agrárszektor jelentős fejlődés, terméshozam-növekedés előtt áll, kihasználva a biofinomítók, mint a magyar agrárium

zászlóshajóinak piaci helyzetét. – De jobb, ha nem az a cél, hogy minden szemet saját magunk dolgozzunk fel, mert az csak felsrófolná az árakat, magunkat hoznánk nehezebb helyzetbe. Kapacitásbővítésre ezért most nincs is szükség, a hazai igény növekedése is bőven fedezhető lehet – intett a túlzásoktól Reng Zoltán.

A globális trendeket figyelve pedig könnyen elképzelhető a hazai igények növekedése is, hiszen Európa több országában is elérhető az E85, az infrastrukturális adottságok ehhez nálunk is megvannak. Szlovákia Magyarországgal egy időben vezette be az E10-et, Csehországban most állnak át, és Lengyelország is nyitott az E10-es szabványra.