Még bő két hónapjuk van pályamunkáik kidolgozására azoknak a középiskolás diákoknak, akik a 2021/2022. évi Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny első körében továbbjutottak. A speciális tanulmányi megméretés során a fiataloknak önálló tudományos, innovatív projekteket kell megvalósítaniuk április 1-jéig.
– Arányaiban az informatikai jellegű pályázatokból érkezett több, míg korábban voltak biológiai, orvosi, környezetvédelmi jellegű munkák, tehát olyanok, amelyek laboratóriumi körülményekhez kötődnek. Ezek most kisebb számban érkeztek, a 63 kidolgozásra javasolt, továbbjutott pályázatnak mintegy harminc százalékát teszik ki – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke.
A visszautasított pályázatok – a benyújtott munkák fele – jellemzően a műszaki, tudományos színvonalat, az újdonságot, a kidolgozhatóság feltételeit nélkülözték, de volt olyan is köztük, amelynek a megvalósíthatóságát ítélte lehetetlennek a 29 tudósból, innovációs szakemberből álló zsűri. Pakucs János elmondta: az előző évekhez képest nem volt nagy változás abban, hogy melyik iskolákból érkeztek a jelentkezések. Pedig a MISZ minden alkalmat megragad arra, hogy növelje a részt vevő fiatalok számát.
Nem elég a szakkör
– Nemcsak a médiacsatornák teljes spektrumát vettük igénybe, hanem névre szóló levélben kerestünk fel középiskolai igazgatókat, természettudományt tanító tanárokat. Ettől vártuk, hogy több pályázat érkezik az elmúlt évekhez képest, de nem tudtuk megnövelni a jelentkezések számát – jelezte Pakucs János, hozzátéve, hogy próbáltak rájönni ennek az okára.
– Amikor európai versenyekre megyünk a diákokkal, azt látjuk, hogy Írországban például 2500 fiatal közül választják ki azt a két-három tanulót, aki az európai tudósok versenyén részt vehet, de Ausztriában is akár nyolcszáz, Portugáliában és Dániában több mint ezer diák vesz részt a hazai versenyen. Kiderült, hogy ezen országok iskoláiban létezik olyan tantárgyhoz hasonló szakkör, foglalkozás, amely során a tanulók megismerkedhetnek a kutatással, akár nyolc-kilenc termes laboratóriumban. Tudományos képzettségű szaktanárok ismertetik meg a kreatív, innovációs tevékenységet a diákokkal. Éppen ezért ezekben az országokban vannak helyi és regionális versenyek is, onnan kerülnek az országos döntőbe a fiatalok, nálunk viszont egyetlen verseny van; az egész országban most 165 érdeklődő volt, akik 122 pályázatot nyújtottak be – magyarázta a szövetség elnöke. Hozzátette: Magyarországon nincsen ilyen jellegű tudományos képzés, néhány iskolában vannak szakkörök, ahol a fiatalok ilyen irányú érdeklődését ki tudják elégíteni, de ez nem elég.
A támogatás is ösztönözhet
– Szeretnénk, ha több ilyen lehetőség jönne létre, ezért is hirdettük meg, hogy az iskolák is elnyerhetnek egymillió forintot a tudományos munka támogatására, és azoknak a tanároknak is jelentős, 6-800 ezer forintos díjat fizetünk, akik a tudományos érdeklődésű diákokkal foglalkoznak. De azt vettem észre, hogy mindez nem növelte meg jelentősen a pályázók számát, pedig eljutott az iskolákba a lehetőség híre. Néhány kivételtől eltekintve – ahonnan kiváló pályázatok is érkeznek – nem áll rendelkezésre az iskolákban a felszerelés és a megfelelő tanári gárda.
Ha Magyarországon egy középiskolás ilyen jellegű munkát szeretne végezni, akkor egyetemi kutatócsoportokhoz, kutatóintézetekhez csatlakozhat, de erre is kevés lehetőség adott
– részletezte Pakucs János, majd rátért arra, hogy már vannak olyan tervek, amelyek segíthetnének a helyzeten.
Új lehetőségek nyílhatnak meg
– Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal folytatott egyeztetéseink alapján látszik a lehetőség arra, hogy a következő évben húsz-harminc iskolában kísérleti jelleggel megvalósulhassanak a technikai és a személyi feltételek. Remélhetőleg a jelenléti oktatásba való visszatérés is segít a tanulók lelkesedésén. Ebben a lelkesedésben pedig segíteni, támogatni kell a fiatalokat, és meg kell teremteni azokat a feltételeket – elsősorban az iskolákban –, amelyek mentén kiteljesedhet a tudomány és a kutatás iránti vágyuk – hangsúlyozta Pakucs János.
Ösztöndíj és többletpontok A nyertesek között a több mint 2,5 millió forint összegű ösztöndíjakat osztják el, emellett kiválasztják azt a három pályázatot, amelyek képviselik Magyarországot az európai döntőn, a hollandiai Leidenben, amelyet szeptemberben rendeznek meg. A dobogós helyezés az egyetemi felvételiken is számít: száz többletpontot kapnak a díjazottak, és jelentős támogatást nyernek a legeredményesebb felkészítő tanárok és a középiskolák is.
Borítókép: Az innovatív felfogású oktatáshoz kiemelt szükség van új laborokra és ráteremett oktatókra (Fotó: Laufer László)
