A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 2021 decemberében 4 687 000 volt. A negyedik negyedévben, október és december között az elsődleges munkaerőpiacon tovább nőtt a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 688 000-re, míg a külföldön dolgozóké csökkent. A növekedés 65 ezres plusz létszámot jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az adatok szerint 2021-ben – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos száma 31 ezerrel 4 635 000-re emelkedett, ezen belül a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 73,1 százalék volt, ami 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
Csütörtökön a munkanélküliek számáról is közölt adatokat a KSH.
Eszerint 2021 decemberében 179 ezer fő volt a munkanélküliek átlagos létszáma, a munkanélküliségi ráta pedig 3,7 százalék volt, míg október–decemberben a munkanélküliek átlagos létszáma 180 ezer, a munkanélküliségi ráta ugyancsak szintén 3,7 százalék volt.
Az év egészét tekintve tavaly a munkanélküliek átlagos száma 196 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbival.
Csökkent a 15–74 éves munkanélküliek száma 15 ezerrel, ennek megfelelően ebben a korcsoportban a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb. A férfiak körében 90 ezren nem dolgoztak, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A statisztikák szerint a nőknél a munkanélküliek száma 90 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék volt.
Éves összesítésben 2021-ben a munkanélküliek száma a férfiaknál 100 ezer, míg a nők körében 96 ezer volt – a munkanélküliségi rátájuk 3,9, illetve 4,2 százalékot tett ki.
– A decemberi foglalkoztatási adat nem okozott nagy meglepetést: a foglalkoztatás az előző hónapokban megszokott magas szinten stagnált, míg éves alapon érdemi bővülés figyelhető meg – értékelte a friss jelentést Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője.
Az elemző szerint ez azt is jelenti, hogy
az újabb és újabb járványhullámok foglalkoztatási hatása jelentős korlátozások hiányában elhanyagolható,
vagyis amíg a járványhelyzet kezelhető a gazdaságot érintő, érdemi korlátozások nélkül, addig a foglalkoztatási szint magas maradhat.
A negyedik negyedéves adatokból Regős szerint megállapítható, hogy az éves bővülés továbbra is az elsődleges munkaerőpiachoz köthető, mivel a külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma kisebb lett, bár az előbbi mutatószám az előző hónapokban látottaknál mérsékeltebben csökkent.
– Fontos felhívni a figyelmet, hogy a foglalkoztatási rátában a területi összehasonlítás szerint érdemi különbségek vannak, a legkisebb és a legnagyobb érték közötti eltérés több mint 10 százalékpont. Ez azt is jelenti, hogy
az egyes térségekben még van tartalék, bár ez a tapasztalat és a megfelelő képzettség hiányában nehezen aknázható ki
– állapította meg a Századvég üzletágvezetője.
Kifejtette, hogy a jelentős területi különbségek és ezzel párhuzamosan az alacsony munkanélküliség arra is rámutat, hogy az ország területének érdemi részén a gazdasági fejlődést a foglalkoztatás bővülése már nem tudja segíteni, ahhoz a termelékenység növelése, a magasabb hozzáadott érték előállítása jelentheti az utat.
Borítókép: munkások a nyílászárókat gyártó Hajdu-Alu Zrt. üzemcsarnokában (Fotó: Oláh Tibor/MTVA)
