Fontos statisztikára hívta fel a figyelmet közösségi oldalán György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára ismertette az Európai Unió, az Eurostat kimutatását.
Ez rávilágított arra, hogy 2009 és 2020 között Magyarország harmadik helyen állt az unióban a GDP-arányos adóelvonás csökkenésének tekintetében.
György László jelezte: mindez azért fontos, mert ez mutatja meg azt, hogy a gazdasági teljesítmény mekkora hányada marad a családoknál és a vállalkozásoknál. „A jobboldali kormány az adócsökkentés politikájában hisz: célunk, hogy amit a családok és a vállalkozások megtermelnek, az náluk is maradjon” – írta.
Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy ha 2010 után a baloldali kormány alatt tapasztalt szinten maradtak volna az adók, akkor 2020-ban 1200 milliárd forinttal több adót szedett volna be az állam a családoktól és a vállalkozásoktól. Ez háztartásonként évente akár a háromszázezer forintot is elérhette volna.
Az államtitkár felidézte, hogy a kormány milyen terheket csökkentett 2010 óta. A személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa 36 százalékról 15 százalékra csökkent, négygyermekes édesanyáknak és a 25 év alatti fiataloknak pedig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A családi adókedvezmény mértéke a 2009-es 12 milliárd forintról 2022-re 980 milliárd forintra nőtt. A nyugdíjas munkavállalók béréből levont közteher 49,5 százalékról 15 százalékra csökkent, míg a társasági adó kulcsa húsz százalékról kilenc százalékra csökkent. A munkáltatói adó (szocho) 33,5 százalékról 13 százalékra mérséklődött, és megszűnt a szakképzési hozzájárulás. Segítség az is, hogy ötmillió forint helyett immár 12 millió forintig jár alanyi áfamentesség, az ügyintézés illetéke 2200 forintról nulla forintra csökkent. Az egyenes ági rokonok és házastársak közötti öröklési, ajándékozási illeték mértéke 15–21 százalékról szintén nulla százalék lett.
– Ne feledjük, 2002 és 2010 között a baloldal folyamatosan emelte az adókat, nehéz helyzetbe hozva ezzel a családokat és a vállalkozásokat. A jobboldal ezzel szemben 2010 óta következetesen csökkenti az adókat. Ez az az út, amelyen tovább kell mennünk annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak versenyképes, a családoknak pedig magas béreket és emelkedő életszínvonalat eredményező gazdasági környezetet teremtsünk – emelte ki György László.
Azt is tudni lehet, hogy ha áprilisban kormányváltás lesz, akkor mi várható a magát baloldalinak nevező politikai tábortól. Lapunk megírta, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt gazdasági tanácsadója egy interjúban elszólta magát. Kiderült, hogy a naponta hangoztatott ígéreteikkel ellentétben nem lesz a közös programban áfacsökkentés.
Bojár Gábor a Szabad Európának azt is elmondta, hogy nagyobb terhet rónának a középosztályra, megemelnék a közepes keresetűek jövedelemadó-kulcsát.
Mindez lényegében azt jelenti, hogy visszatérne a 2010 előtti gazdaságpolitika, amely azokat büntetné, akik az elmúlt években kezdtek anyagilag megerősödni. A bérből és fizetésből élők járnának rosszuk, így minden eredmény elveszne, amely az elmúlt tizenkét évben hozzájárult a gazdaság megerősítéséhez. Márki-Zay Péter mindezek mellett azt is elárulta, hogy nem támogatja a jelenlegi rezsicsökkentést, ahogy azt sem, ha az állam közbelép az emelkedő árak megfékezésének céljából.
Borítókép: Egy esetleges kormányváltással a bérből és fizetésből élők járnának a legrosszabbul (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)
