Az építőipari termelés volumene tavaly novemberben 12,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző hónaphoz képest pedig 4,9 százalékkal nőtt. Ez is azt mutatja, hogy a kormány széleskörű támogatásainak köszönhetően sikerült a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásait kompenzálni és a magyar építőipar hónapról-hónapra jobban teljesít – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki adatait Schanda Tamás.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese szerint a tavalyi év adatai kedvező teljesítményről tanúskodnak. A KSH adatai szerint 2021. novemberben az épületek építése 11,6 százalékkal, az infrastrukturális beruházásokat, sportlétesítményeket lefedő egyéb építmények építése 14,8 százalékkal nőtt éves alapon.
A novemberi teljesítménnyel az építőipari termelés elérte a 2019 nyarán regisztrált rekordszintet és ez a kedvező tendencia folytatódhat. Az uniós, valamint a környező országok körében is kiemelkedő a magyar szektor teljesítménye, 2010 átlagával összevetve az építőipari ágazat termelése 80,3 százalékkal bővült, hazánk első helyen áll a régióban.
A kormány többféle intézkedéssel segíti a magyar embereket.
A tavaly óta érvényben lévő, új lakóépületek értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa, a csok felvétele esetén az áfa visszaigénylése, továbbá a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség eltörlése, a zöldhitel és zöldcsok, valamint a lakás-felújítási támogatás nagy lendületet adnak a lakásépítési és felújítási piacnak
– tette hozzá Schanda Tamás.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője elemzésében arra figyelmeztetett, hogy az építőipar termelése novemberben a várakozásoknál kedvezőbben alakult, mind havi, mind éves alapon markáns növekedést tudott elérni. Ez azt jelenti, hogy
a magas keresletet az ágazat egyre inkább ki tudta elégíteni, rendelkezésre állt a szükséges munkaerő és alapanyag. Az éves alapú, kétszámjegyű növekedést magas bázisidőszaki adat mellett sikerült elérni. Az építőipari termelés érdemben felfelé húzhatta a gazdasági teljesítményt a negyedik negyedévben.
Némi aggodalomra adhat ugyanakkor okot a szerződésállomány és az új szerződések volumenének csökkenése, ám ezt magyarázhatja a kormányzati beruházások visszafogása. Regős Gábor ugyanakkor rámutatott,
a szerződésállomány még így is magas, az ágazat bőven el van látva munkával, sőt az árak emelkedése is a kiemelkedően magas keresletet mutatja, így annak némi visszafogása indokolt lehet,
bár nem mindegy, hogy ez milyen beruházások késleltetésén keresztül történik meg.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
