Bőséges maradhat a bolti kínálat

Feleslegesen keltenek riadalmat egyes kereskedelmi szereplők a multiláncokat érintő azon új kötelezettség miatt, amely előírja, hogy a minőségmegőrzési idővel kínált termékeket a lejárat előtt 48 órával jótékonysági célokra kell felajánlani az élelmiszermentésre létrehozott állami központon keresztül. Nem okoz majd áruhiányt vagy fennakadást a mindennapos bolti fogyasztásban a hatékony hulladékgazdálkodást szolgáló intézkedés.

Budapest, 2020. február 25. Vásárló az Aldi diszkontlánc I. kerületi, Mészáros utcai üzletében 2020. február 25-én. Továbbra is a részmunkaidõs foglalkoztatási modellt alkalmazza az Aldi Magyarország, mert tapasztalataik szerint ez a legjobb megoldás a megfelelõ létszámú munkaerõ biztosítására. A diszkontlánc a februári adatok szerint mintegy 3800 dolgozót foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és biatorbágyi központjában, de csak 10-20 százalékuk dolgozik teljes, heti 40 órás munkaidõben. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Nem lesz készlethiány az üzletekben, és nem fenyeget az a veszély, hogy kiürülnek a polcok amiatt az új rendelkezés miatt, amely az áruházláncok bevonásával bevezeti az élelmiszermentés új, átlátható rendszerét 

– közölte a Magyar Nemzettel Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A szakember azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy a sajtóban megjelent: egyes kereskedők amiatt aggódnak, hogy a február 1-jétől érvényes, a gyakorlatban pedig május végétől élesedő új rendszerben akadozottá válhat a napi áruszállítás az üzletekbe, mivel még nem tudják, hogy kinek a feladata lesz a rövidesen lejáró minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek kiszállítása az azokat igénylő karitatív szervezetekhez.

Mint ismert, a százmilliárd forint feletti éves árbevételt termelő kiskereskedelmi cégek – azaz a Tesco, az ­Auchan, a Lidl, az Aldi, a Penny Market és a Spar – februártól arra kötelezettek, hogy az olyan árucikkeket, amelyeknek két napnál hosszabb a csomagoláson feltüntetett minőségmegőrzési ideje, a határidő lejárta előtt 48 órával le kell jelentsék az állam által alapított Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek. A januárban létrehozott központot az agrártárcához tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felügyeli, és az élelmiszerpazarlás felszámolása érdekében egyfajta közvetítő szerepet lát el: továbbítja a láncok felajánlásait a segélyező szervezetekhez, illetve begyűjti és koordinálja a beérkező válaszigényeket.

Az élelmiszermentés a nagy iparági szereplők új kötelezettsége Fotó: Földi Imre

Vámos György kitért rá: a napi fogyasztási cikkeket árusító boltok kínálatának nagyobb részét adják azok a termékek, amelyeknek nem a szigorúbb szempontok szerint meghatározott, rövid fogyaszthatósági, hanem a többnapos vagy nem ritkán többhetes minőségmegőrzési ideje van. Ezek közé tartoznak a tartós élelmiszerek (liszt, rizs, cukor, étolaj, konzervek, tészták), illetve például a csomagolt pékáruk vagy a kekszek, csokoládék, tartós tejek, üdítőitalok, fűszerek.

Az ilyen termékeket még a minőségmegőrzési időn túl is el lehet fogyasztani, értékesíteni viszont tilos. Ezért a készleten ragadt árut eddig is nagy arányban ajánlották fel karitatív célokra, például állatmenhelyeknek vagy ételosztó szervezeteknek, egyedi megállapodások szerint. 

Az is gyakori, hogy a boltok a lejárati idő közeledtével akcióba kezdenek, ami a vásárlók körében népszerű, és csökkenti a boltos veszteségét – ez a jövőben változhat. Feltéve, ha a szervezetek igénylik az aktuálisan elérhető termékeket, mert ha nem, megmarad a leértékelés lehetősége.

– Egyfajta értékvesztéssel járhat az új rendelkezés. 

Viszont a hatékony gyakorlat érdekében jelenleg is zajlanak az egyeztetések, például a megszabott határidőről, az érintett termékek köréről és a logisztikai kérdésekről 

– jelezte a főtitkár. Hangsúlyozta, hogy 

nincs ok a pánikra a cégek körében, és a vásárlókat sem érdemes emiatt áruhiánnyal riogatni. 

Amiatt sem, mivel például a hulladékgazdálkodás hatékonyságát támogató új szabályozás elismeri az eddigi adományozási gyakorlatot, amely beépülhet a formálódó rendszerbe. – Az élelmiszermentő központ köt megállapodást az egyes szereplőkkel, például a szállítmányozás körülményeiről is – mondta.

Május végétől fajsúlyosabb lesz a hatékony készletgazdálkodás Fotó: Bach Máté

Egyes cégek ugyanis amiatt is tördelik a kezüket, hogy a kapcsolódó logisztikai feladatok a kereskedők kamion­jait kötik majd le a szokásos szállítási időben. Emiatt pedig félő, hogy ahelyett, hogy a – munkaerőhiánnyal terhelt – saját fuvarkapacitás a friss rendeléseket juttatná el a boltokba, a rövidesen lejáró élelmiszereket furikázza majd a felajánlásra jelentkező szervezetekhez, és így akadályok léphetnek fel az áruellátásban.

A főtitkár aláhúzta: úgy alakítják ki a feltételeket, hogy ez nyilvánvalóan nem fordulhat elő a rendszer élesítése után, hiszen 

sem az államnak, sem a vásárlóknak nem érdeke, hogy mindeközben a hagyományos értékesítésben kiürüljenek a polcok, pultok az üzletekben.

Borítókép: vásárló egy üzletben (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)