Feleslegesen keltenek riadalmat egyes kereskedelmi szereplők a multiláncokat érintő azon új kötelezettség miatt, amely előírja, hogy a minőségmegőrzési idővel kínált termékeket a lejárat előtt 48 órával jótékonysági célokra kell felajánlani az élelmiszermentésre létrehozott állami központon keresztül. Nem okoz majd áruhiányt vagy fennakadást a mindennapos bolti fogyasztásban a hatékony hulladékgazdálkodást szolgáló intézkedés.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Nem lesz készlethiány az üzletekben, és nem fenyeget az a veszély, hogy kiürülnek a polcok amiatt az új rendelkezés miatt, amely az áruházláncok bevonásával bevezeti az élelmiszermentés új, átlátható rendszerét
– közölte a Magyar Nemzettel Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A szakember azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy a sajtóban megjelent: egyes kereskedők amiatt aggódnak, hogy a február 1-jétől érvényes, a gyakorlatban pedig május végétől élesedő új rendszerben akadozottá válhat a napi áruszállítás az üzletekbe, mivel még nem tudják, hogy kinek a feladata lesz a rövidesen lejáró minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek kiszállítása az azokat igénylő karitatív szervezetekhez.
Mint ismert, a százmilliárd forint feletti éves árbevételt termelő kiskereskedelmi cégek – azaz a Tesco, az Auchan, a Lidl, az Aldi, a Penny Market és a Spar – februártól arra kötelezettek, hogy az olyan árucikkeket, amelyeknek két napnál hosszabb a csomagoláson feltüntetett minőségmegőrzési ideje, a határidő lejárta előtt 48 órával le kell jelentsék az állam által alapított Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek. A januárban létrehozott központot az agrártárcához tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felügyeli, és az élelmiszerpazarlás felszámolása érdekében egyfajta közvetítő szerepet lát el: továbbítja a láncok felajánlásait a segélyező szervezetekhez, illetve begyűjti és koordinálja a beérkező válaszigényeket.
Vámos György kitért rá: a napi fogyasztási cikkeket árusító boltok kínálatának nagyobb részét adják azok a termékek, amelyeknek nem a szigorúbb szempontok szerint meghatározott, rövid fogyaszthatósági, hanem a többnapos vagy nem ritkán többhetes minőségmegőrzési ideje van. Ezek közé tartoznak a tartós élelmiszerek (liszt, rizs, cukor, étolaj, konzervek, tészták), illetve például a csomagolt pékáruk vagy a kekszek, csokoládék, tartós tejek, üdítőitalok, fűszerek.
Az ilyen termékeket még a minőségmegőrzési időn túl is el lehet fogyasztani, értékesíteni viszont tilos. Ezért a készleten ragadt árut eddig is nagy arányban ajánlották fel karitatív célokra, például állatmenhelyeknek vagy ételosztó szervezeteknek, egyedi megállapodások szerint.
Az is gyakori, hogy a boltok a lejárati idő közeledtével akcióba kezdenek, ami a vásárlók körében népszerű, és csökkenti a boltos veszteségét – ez a jövőben változhat. Feltéve, ha a szervezetek igénylik az aktuálisan elérhető termékeket, mert ha nem, megmarad a leértékelés lehetősége.
– Egyfajta értékvesztéssel járhat az új rendelkezés.
Viszont a hatékony gyakorlat érdekében jelenleg is zajlanak az egyeztetések, például a megszabott határidőről, az érintett termékek köréről és a logisztikai kérdésekről
– jelezte a főtitkár. Hangsúlyozta, hogy
nincs ok a pánikra a cégek körében, és a vásárlókat sem érdemes emiatt áruhiánnyal riogatni.
Amiatt sem, mivel például a hulladékgazdálkodás hatékonyságát támogató új szabályozás elismeri az eddigi adományozási gyakorlatot, amely beépülhet a formálódó rendszerbe. – Az élelmiszermentő központ köt megállapodást az egyes szereplőkkel, például a szállítmányozás körülményeiről is – mondta.
Egyes cégek ugyanis amiatt is tördelik a kezüket, hogy a kapcsolódó logisztikai feladatok a kereskedők kamionjait kötik majd le a szokásos szállítási időben. Emiatt pedig félő, hogy ahelyett, hogy a – munkaerőhiánnyal terhelt – saját fuvarkapacitás a friss rendeléseket juttatná el a boltokba, a rövidesen lejáró élelmiszereket furikázza majd a felajánlásra jelentkező szervezetekhez, és így akadályok léphetnek fel az áruellátásban.
A főtitkár aláhúzta: úgy alakítják ki a feltételeket, hogy ez nyilvánvalóan nem fordulhat elő a rendszer élesítése után, hiszen
sem az államnak, sem a vásárlóknak nem érdeke, hogy mindeközben a hagyományos értékesítésben kiürüljenek a polcok, pultok az üzletekben.
Borítókép: vásárló egy üzletben (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.