– A külföldről érkező inflációs nyomás ellenére a fogyasztást serkentő kormányzati intézkedések együttes hatása itthon már most felpörgette a kiskereskedelmet, holott az elmúlt években hagyományosan jobbára csak tavasszal, a húsvéti ünnepek előtt indult be a bolti költekezés. Ráadásul
a jelentős béremelések a drágulások ellenére egész évben felfelé húzzák majd az eladott árucikkek mennyiségét,
miközben a februári, egyszeri támogatások hatására az első fél évben kifejezetten erős maradhat a családok költekezése – közölte a Magyar Nemzettel az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György az elmúlt napok friss iparági tapasztalatai alapján megállapította:
az árstopnak nagy szerepe van abban, hogy az élelmiszer-fogyasztás a rászorultak, azaz a kispénzűek körében is tovább növekedhet.
– Azonnali hatásként jelentkezett az üzletekben az állami támogatások kiegyensúlyozó szerepe – húzta alá.
– A jelentős bérkiáramlások és az egyszeri támogatások hatására berobbanni látszik a költekezés, és nem csupán az élelmiszer-kereskedelemben – mutatott rá a főtitkár, felidézve, hogy korábban a január és a február az év legkisebb forgalmú hónapjai voltak, és inkább húsvét előtt indult be a fogyasztás.
– Idén a második hónap felzárkózott az erős hónapok közé. Már látni lehet, hogy
az eddigi, nyolc-tíz százalékos béremelések tükrében éves szinten legalább öt-hat százalékos volumennövekedés várható,
vagyis az áremelésekkel együtt is jelentős lesz a kosárba kerülő árucikkek mennyiségi növekedése, a várakozások szerint leginkább az iparcikkek értékesítésében. Mostanra beindult a nagyobb kiadást jelentő eszközök iránti kereslet olyan területeken is, ahol a járvány első két évében elmaradt a forgalom, például a ruházati piacon kívül a műszaki cikkek és a bútorok körében. Ezeken a területeken tíz százaléknál nagyobb növekedésre is számítani lehet, meghaladva a tavaly karácsony előtti bővülést – jelezte.
Mint mondta, nincs szó arról, hogy csak az egyszeri állami támogatások hatása érződik majd a forgalmon, ad hoc jelleggel.
– A hónap második fele, sőt a március–április is nagyobb bevételeket hoz a boltokon kívül a szolgáltatásokban is, de a növekedés kitart egész évben, pedig az inflációs nyomás továbbra is erős lehet – fogalmazott Vámos György, hozzátéve, hogy
a sokakat meglepő januári, illetve a korábbi hónapokban mért infláció motorja egyértelműen nemzetközi hátterű, nem hazai sajátosság.
– Világszerte drágult és hiányos az alapanyagok beszerzése, emiatt például nem is látjuk a magyar piacon az olcsó importáruk tömegét. Továbbá magasak a szállítás költségei és főleg az energiaárak, ezért a minden más országban is elszabadult inflációs folyamatok döntő oka a külső árnyomás – szögezte le a főtitkár.
Mint fogalmazott, a többletjövedelmek nagy része viszont a mindennapi fogyasztást erősíti, miközben a boltok mellett lendületet kap például a vendéglátás, az utazás és több szolgáltatás iránti érdeklődés.
– A teljes családi költekezés magasabb pályára állhat ebben az évben
– összegezte a szakember.
Az Egyenlő.hu elnöke pedig azt jelezte lapunknak, hogy a vásárlók értékelik az alaptermékek árának maximálását, és
a dolgozói visszajelzések szerint a többség azt szorgalmazza: további árucikkeket is be kellene vonni az árstopintézkedésbe.
– Felmerült a kenyér és minden más pékáru: a kifli, zsemle, a kalács esetén, valamint a sertészsír, a trappista sajt, a tojás, továbbá például a gyakran vásárolt felvágottak kapcsán, hogy szükséges lenne bevezetni az árstopot – sorolta Bubenkó Csaba.
Szavai szerint országszerte ösztönző hatású az árplafont bevezető intézkedés, amely vevőcsalogató és a kapcsolódó termékek forgalmazását is biztosabbá teszi.
– A kereslet felfutóban van, és úgy tűnik, a boltok többsége akár további alaptermékek árának csökkentése esetén is növelhetné a bevételeit – jegyezte meg az érdek-képviseleti vezető.
Borítókép: Tömeg egy plázában. Egész évben magas lehet a boltok forgalma (Fotó: Havran Zoltán)
