– Az orosz–ukrán háború szinte azonnal csapást mért a poraiból éppen újraéledező légi közlekedésre, és ma még nehéz megjósolni, hogy Európában vagy globálisan ennek milyen további következményei lesznek. Egy biztos:
az utóbbi hónapokban Magyarország stratégiailag fontos úti céllá vált az orosz turisták számára, ami annak köszönhető, hogy a Covid–19-járvány elleni Szputnyik védőoltással rendelkezők előtt megnyitottuk a határainkat
– mondta a Magyar Nemzetnek Galgóczy Ferenc, a Malév GH egykori földi kiszolgáló partnere, a Budport Handling, illetve a Neckermann hazai befektetője. Felidézte, hogy az Aeroflot mellett több orosz légitársaság is magyarországi járatnyitást jelentett be, illetve növelte a járatsűrűséget.
Ezeket a törekvéseket egy elhúzódó háború azonban nagyrészt akadályozni fogja, ami a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérnek utasszámcsökkenést, a turizmus szereplőinek pedig az elmaradó orosz és ukrán turisták miatt jelentős bevételkiesést okozhat.
– A Budapest Airport vezetősége a járvány idején nemcsak a szolgáltatási színvonal javítására tett határozott lépéseket, de napirenden tartotta valamennyi lényeges fejlesztését is. Nem kérdés, hogy a budapesti légikikötő kieső forgalmát a professzionális menedzsmenttel kezelni lehet, és biztos vagyok abban, hogy létezik stratégia arra, hogy megfelelő alternatívákkal pótolják a kieső utasforgalmat – jegyezte meg a szakember.
Szerinte ez kulcsfontosságú lesz annak érdekében, hogy a közeli háborús konfliktus negatív hatásait, és legfőképpen a magyarországi turizmust ért anyagi károkat mérsékelni lehessen a nemzetgazdaságban és a vállalkozások szintjén.
Mint mondta,
Magyarország keleti nyitás politikája stabil alapot ad annak, hogy újabb területekről érkezhessenek a fizetőképes utazók, akik a biztonság mellett értékelik a minőségi szolgáltatásokat és a magyar vendégszeretet.
– Várható, hogy a beutaztatási piac itthon is meg fogja érezni az orosz turisták hiányát, és például a fővárosi és vidéki gyógyszállók jelentős lemondásokkal számolhatnak az elkövetkező időkben – vetítette előre Galgóczy Ferenc, hozzátéve, hogy ezzel együtt számítani lehet rá, hogy a magyar utazók többsége újra inkább a belföldi lehetőségek felé fordul.
A szakember szerint ez gyógyírt jelenthet a piaci szereplőknek, úgy is, hogy a belföldi vendégek jellemzően kevesebbet költenek az utazásaik során, mint a híresen nagyvonalú oroszországi turisták.
Galgóczy szerint a háború ugyanakkor keresztülhúzhatja a kiutaztató cégek előzetes számításait, mivel
egy szomszédos országbeli fegyveres konfliktus érthető módon több szempontból befolyásolja a külföldre készülő utazók döntéseit és a lehetőségeket.
Példaként említette, hogy várhatóan a tervezettnél többen lesznek olyanok, akik a repülővel megközelíthető úti célok helyett az autóúton elérhető európai vagy belföldi nyaralóhelyeket fogják választani.
– A közeli jövőben a biztonság alapvetően felértékelődik valamennyi területen, így a turizmusban is
– hangsúlyozta.
A belföldi utazóközönségről ugyanakkor a szakember megjegyezte, hogy a háború napról napra jelentkező gazdasági hatásait az azt ellensúlyozó kormányzati törekvések mellett is idővel megérezheti, például a kívülről jövő inflációs hatások miatt a családok jobban átgondolják majd, hogy mire fordítják a szabadon elkölthető jövedelmüket a szolgáltatások terén.
– A geopolitikai és gazdasági hatások miatt is kétségtelen, hogy nem csak döntés-, hanem több szempontból lehetőség kérdése is lesz, hogy az idén hova, milyen időtartamra és mivel utaznak majd a magyarok – állapította meg Galgóczy Ferenc.
Borítókép: Utasok várakoznak a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Van alternatív stratégia (Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet)
