A tavalyi negyedik negyedévben 7,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A negyedik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá – jelentette szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A második becslés 0,1 százalékponttal kisebb növekedést jelez az elsőnél. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2, az előző év azonos időszakához képest 7 százalékkal emelkedett. A GDP a nyers adatok szerint 3,9 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti 2019. negyedik negyedévinél.
2021-ben a GDP volumene az előző évhez viszonyítva 7,1, 2019-hez képest 2,1 százalékkal növekedett a nyers adatok szerint. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 4,8, a bruttó felhalmozás 1,6 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,8 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a mai GDP-adathoz a következő kommentárt fűzte: a negyedik negyedéves GDP második becslése az első becslésnél minimálisan alacsonyabb, de így is az elemzői várakozásokat érdemben meghaladó volt. Termelési oldalról jelentősen bővült a szolgáltatások és az építőipar hozzáadott értéke, míg az iparnál a járműgyártás gyengélkedése miatt a növekedés lassabb volt. A szolgáltatásokon belül bővülni tudtak a koronavírus által leginkább érintett ágazatok (például turizmus, szállítás), bár a turizmus teljesítménye a majdnem 70 százalékos növekedés ellenére is harmadával alacsonyabb, mint két évvel korábban.
A bővülésben nagy szerepe volt annak, hogy a mostani negyedik negyedévben már nem kellett a korábbihoz hasonló szigorú korlátozásokat elrendelni.
A szolgáltatásokon belül szintén érdemben emelkedni tudott több magas hozzáadott értékű ágazat teljesítménye, mint például az információ-, kommunikációágazaté, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységeké. Továbbra is gyengén teljesít a mezőgazdaság, hozzáadott értéke 6,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Felhasználási oldalról a fogyasztás, illetve a szolgáltatás-külkereskedelem bővülése alakult a várakozásoknál kedvezőbben, a háztartások fogyasztási kiadásának volumene majdnem 8 százalékkal nőtt – ebben a kedvező jövedelmi helyzet mellett szintén a korlátozásmentességnek volt nagy szerepe. A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulása érdemben tudta javítani a gazdasági teljesítményt, míg a termékek külkereskedelme visszafogta a gazdasági növekedést.
