A tavalyi negyedik negyedévben 7,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A negyedik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá – jelentette szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A második becslés 0,1 százalékponttal kisebb növekedést jelez az elsőnél. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2, az előző év azonos időszakához képest 7 százalékkal emelkedett. A GDP a nyers adatok szerint 3,9 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti 2019. negyedik negyedévinél.
2021-ben a GDP volumene az előző évhez viszonyítva 7,1, 2019-hez képest 2,1 százalékkal növekedett a nyers adatok szerint. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 4,8, a bruttó felhalmozás 1,6 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,8 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a mai GDP-adathoz a következő kommentárt fűzte: a negyedik negyedéves GDP második becslése az első becslésnél minimálisan alacsonyabb, de így is az elemzői várakozásokat érdemben meghaladó volt. Termelési oldalról jelentősen bővült a szolgáltatások és az építőipar hozzáadott értéke, míg az iparnál a járműgyártás gyengélkedése miatt a növekedés lassabb volt. A szolgáltatásokon belül bővülni tudtak a koronavírus által leginkább érintett ágazatok (például turizmus, szállítás), bár a turizmus teljesítménye a majdnem 70 százalékos növekedés ellenére is harmadával alacsonyabb, mint két évvel korábban.
A bővülésben nagy szerepe volt annak, hogy a mostani negyedik negyedévben már nem kellett a korábbihoz hasonló szigorú korlátozásokat elrendelni.
A szolgáltatásokon belül szintén érdemben emelkedni tudott több magas hozzáadott értékű ágazat teljesítménye, mint például az információ-, kommunikációágazaté, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységeké. Továbbra is gyengén teljesít a mezőgazdaság, hozzáadott értéke 6,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Felhasználási oldalról a fogyasztás, illetve a szolgáltatás-külkereskedelem bővülése alakult a várakozásoknál kedvezőbben, a háztartások fogyasztási kiadásának volumene majdnem 8 százalékkal nőtt – ebben a kedvező jövedelmi helyzet mellett szintén a korlátozásmentességnek volt nagy szerepe. A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulása érdemben tudta javítani a gazdasági teljesítményt, míg a termékek külkereskedelme visszafogta a gazdasági növekedést.
2022-ben jó esély van az 5 százalékot elérő vagy akár meg is haladó gazdasági növekedés elérésére,
amelyet elsősorban a fogyasztás bérek és támogatások hajtotta bővülése, illetve az ipar remélhető helyreállása segíthet. Ugyanakkor az egyre növekvő infláció és az orosz–ukrán háború esetleges gazdasági hatásai komoly kockázatot jelentenek az idei gazdasági növekedés tekintetében.
