Jelentősen, 100 bázisponttal emelte meg ma 4,40 százalékra a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ami jelzi, hogy mennyire hangsúlyos az infláció elleni küzdelem.
A hazai infláció ugyan a nemzetközi mezőnyben nem kiemelkedően magas, azonban a különböző jegybankok nem egyformán törekszenek a magas áremelkedési ütem csökkentésére.
Az MNB kiemelkedően fontosnak tartja, hogy minden lehetséges eszközzel minél előbb leszorítsa az inflációt, és az fenntarthatóan a 3 százalékos inflációs cél közelébe térjen vissza.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy
az idei inflációs várakozások növekedtek, a 7,5–9,8 százalék közti sávban lehet a várható idei érték.
Az infláció jövő év második felében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024. első fél évében az inflációs cél közelébe. A jegybank alelnöke szerint a szigorúbb monetáris kondíciók fenntartása hosszabb távon indokolt, mint ahogy a korábbiakban tervezték.
Felmerült a kérdés, hogy a szigorú monetáris politika nem mérsékli-e a gazdasági növekedést, a jegybank szerint azonban egyelőre az infláció letörése fontosabb, ha ez sikerül, természetesen ismét a gazdasági növekedésre lehet fókuszálni. Ennek szintje mindazonáltal most is kedvező, miután erős volt a 2021-es volumen, és ennek áthúzódó hatása már biztosítja a megfelelő idei növekedési szintet.
A háború előtt akár 6 százalékos idei növekedésre is számítani lehetett; most 2,5–4,5 százalékos növekedést prognosztizálnak, de Virág Barnabás szerint a különbözet nem marad el, hanem a jövő évre húzódik.
Ennek oka, hogy jelentős beruházások fordultak termőre, így növekedés történt a termelő- és exportkapacitásban, amely a külső környezet stabilizálódásával jelentős gazdasági növekedést tesz lehetővé.
Az Eurostat adatai szerint az önmagában szokatlanul magas, 8,4 százalékos hazai inflációs adat nem emelkedik a nemzetközi mezőnyből: Litvániában 14 százalékot, Észtországban 11,6 százalékot, Csehországban 10 százalékot ért el az áremelkedés üteme, de még az eurót használó Belgiumban is 9,5 százalékkal emelkedtek az árak.
Beszédes, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 40 éves rekordokat döntöget az infláció, Németországban pedig 30 éves csúcsokat dönget. Különösen aggasztó a helyzet Törökországban, ahol februárban 54,4 százalék volt az infláció, jóllehet ott az indokoltnál lazább monetáris és költségvetési politika is szerepet játszik ebben.
A magyar infláció mértéke régiós szinten sem tekinthető kiemelkedőnek, hiszen hasonló mértéket ért el a lengyel (8,1 százalék), román (7,9 százalék), szlovák (8,3 százalék) adat, miközben meghaladja azt a cseh (10 százalék) és a szerb (8,8 százalék) inflációs mérték.
A magas infláció okai világszerte, de különösen Európában ugyanazok: egyrészt évekig szokatlanul alacsony volt az inflációs környezet, és a nagy jegybankok (EKB, Fed) lassan reagáltak, amikor az infláció nőni kezdett. Márpedig a világjárvány komoly hatást gyakorolt az inflációra: a termelés és a világkereskedelem egyensúlyának járvány miatti felborulása után sok esetben hiány keletkezett, az ellátási láncok akadoztak, ami hirtelen áremelkedést okozott világszerte. És ha mindez nem lett volna elég: egy hónapja megezdődött Oroszország Ukrajna elleni háborúja, ami különösen az energiaárakat növeli erősen, de az élelmiszerárakra is komoly hatással van.
Ezek a negatív kínálati sokkok befolyásolják az inflációt a háború kezdete óta, és sajnos egy másik háborús hatás, hogy a pénzpiacok is felbolydultak. Minél közelebb van egy ország a háborús övezethez, annál erősebb ez a hatás, jóllehet ezt az MNB az egyhetes betéti kamat többszöri emelésével mostanra nagyrészt semlegesíteni tudta, a forint piaca stabilizálódott.
Borítókép: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke (Fotó: Kurucz Árpád)
