Rég nem látott emelkedés bontakozott ki a részvénypiacokon szerdán: a főbb európai indexek napközben ötszázalékos pluszt mutattak. Első ránézésre ez meglepő lehet annak fényében, hogy a háborús helyzetben nem sok pozitívum történt, ugyanakkor a folyamat érthető, ha megnézzük, mi motiválta a nagyobb szereplőket az elmúlt két hétben.
A háború kitörését követően még viszonylag kicsik voltak az elmozdulások, a szereplők még nem mérték fel a helyzet tényleges súlyát, nem látták át rögtön, milyen szankciók jöhetnek. Az első hétvégén bejelentett szankciók viszont – amelyek lényegében eladhatatlanná tették az orosz eszközöket – arra kényszerítették a befektetési alapokat, hogy ezek helyett más, likvid, nagy forgalmú eszközöket adjanak el, hogy pénzhez jussanak. Ez főleg az európai tőzsdéken mutatkozott: a német DAX-index a háború előtti 15 500 pontról 12 500 pontig, azaz közel húsz százalékkal zuhant tíz kereskedési nap alatt, az itthoni BUX index pedig 52-ről 38 ezer pontig, ami 25 százaléknál is nagyobb mérték.
A piacok túladottá váltak: amikor az alapok végeztek kényszerű eladásaikkal,
nem sok eladó maradt az alacsony árakon, így törvényszerűen megindult a felpattanás.
Az emelkedés így nem az optimizmust jelzi, hanem technikai jellegű, és ilyenkor rendszerint igen nagy elmozdulás zajlik akár egy nap alatt is. Ugyanez a folyamat jelentkezett térségünk valutáinál is, melyek sokat gyengültek a háború kezdete óta, miután az ezekben az országokban eladott befektetési eszközökből származó nagy összeget az alapok euróra vagy dollárra váltották (attól függően, hogy milyen devizában vezetik az alapot). Amikor a folyamat lassulni kezdett, érthető módon az érintett devizák esetében is megindult a korrekció, tegnap heves erősödés mutatkozott bennük.
Az olaj ára, amely a háború kezdete óta negyven százalékkal emelkedett (a Brent 130 dollár fölött is járt), tegnap ugyancsak korrigált, hasonlóan technikai okokból,
bár este már arra a hírre is esett az ár, hogy egyes arab országok soron kívül növelni fogják kitermelésük.
