20220318 Kardoskút
Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesít a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.
képen: Kurucz Árpád (KA)
Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Áprilisban elkezdődik a hazai földgáztárolók feltöltése, és a folyamat egészen szeptember végéig tart. A föld alatti tárolókban kötelezően elhelyezendő földgázkészlet mennyiségét a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) határozza meg az alapján, hogy az elmúlt százhúsz hónapban mennyi volt a legmagasabb téli fogyasztás.
A 2022–2023-as gázévre a MEKH 1,87 milliárd köbméter földgáz betárolását írta elő
az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-nek, a mennyiséget október 1-jéig kell a tárolókban elhelyezni.
E készlet mellett a földgázkereskedők is ebben az időszakban tárolnak be, üzleti döntéseik alapján. Az összes magyarországi tárolói kapacitás 6,33 milliárd köbméter, ami lakosságarányosan kuriózumnak számít Európában. Hajdúszoboszlón, Zsanán, Pusztaedericsen, Kardoskúton és Algyőn üzemelnek tárolók. Az itt elhelyezett készletek garantálják a belföldi gázellátást a folyamatos import és a hazai kitermelés mellett. Hazánk éves földgázfelhasználása mintegy tízmilliárd köbméter, amelynek szűk ötödét fedezi a saját termelés, a többi import. Ez utóbbi túlnyomó része Oroszországból érkezik, kisebb hányada (összesen egymilliárd köbméter) pedig a horvátországi Krk-szigeten lévő, cseppfolyós gázt (LNG) fogadó termináltól.
Nemcsak nálunk, egész Európában készülnek a kereskedők a betárolásra, ám a téli felkészülés terveit felboríthatja, a kontinens ipari termelését jelentősen visszafoghatja, ha Oroszország leállítja szállításait amiatt, hogy nem rubelben kapja meg a vételárat – figyelmeztettek szakértők a távirati iroda gyűjtése szerint. Jelentősen megnőtt ugyanis a szállítások leállásának a kockázata, mióta a G7-országok elutasították Moszkvának azt a múlt heti felszólítását, hogy a termékért euró és dollár helyett rubelben fizessenek.
Európa évente négyszázmilliárd köbméter földgázt használ fel, amiből 330 milliárd az importhányad, ebből pedig 170 milliárd köbméter orosz forrás. Vagyis a kontinens gázszükségletének mintegy negyven százalékát fedezik az orosz gázmezők. Úgy tűnik, a vevők és Moszkva egy „ki rántja el előbb a kormányt” játékba kezdett, hiszen egyik félnek sem jó, ha leáll a földgáz-kereskedelem.
A nyári betárolás ugyanis kulcsfontosságú lenne, kiváltképpen az elmúlt évi hiányos felkészülésből fakadó problémák – mint a földgáz szabadpiaci és felhasználói árának drasztikus emelkedése, a műtrágyagyártás és egyéb ipari tevékenységek korlátozása és általában a piac pattanásig feszülése – tükrében. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság ennek megoldására a gáztárolók üzemeltetőit arra kötelezné egy jogszabálytervezet szerint, hogy novemberig a kapacitások nyolcvan százalékáig (2023-ban a kilencven százalékáig) töltsék fel a létesítményeket. Ehhez elengedhetetlenek az orosz beszállítások, már csak azért is, mert eleve igen alacsony töltöttségi szintről indulna a betárolás: az unióban az évszakra jellemző ötéves átlag, 34 százalék alatt vannak a készletek. Kateryna Filippenko, a Wood Mackenzie globális gázellátásért felelős vezető elemzője szerint legfeljebb 54 százalékos töltöttség érhető el az orosz gáz nélkül. A tárolási tervet tovább bonyolítja, hogy a Gazprom orosz állami gázipari vállalat ellenőrzése alatt áll több északnyugat-európai tároló, a németországiaknak egyharmada. – Nem valószínű, hogy a Gazprom nekiállna teljesen feltölteni ezeket, mivel az orosz kínálat iránti szerződéses kereslet fokozatosan csökken, és a Gazpromnak nem igazán érdeke az azonnali piacon gázt értékesíteni – mondta Leon Izbicki, az Energy Aspects európai földgázzal foglalkozó munkatársa.
Európa didereghet a következő télen orosz gáz nélkül. Fotó: Szergej Szupinszkij
Emellett, noha a háború finanszírozásának megállítására nem is a gázvásárlás leállítása a megoldás, Moszkvának sem használna, ha kiesne ez a bevétel – akár rubelben, akár euróban vagy dollárban számolják el. Éppen mára, csütörtökre kell kidolgoznia az orosz központi banknak és a Gazpromnak, hogyan is nézne ki pontosan a rubelelszámolás. Erről a Kreml szóvivője szerdán azt mondta, hogy a vásárlóknak nem kell már csütörtöktől rubelben téríteniük, mivel a fizetés és a szállítás időigényes folyamat. Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnöktől egy szintén szerdai telefonos megbeszélésen tájékoztatást kért az ügyben. A megbeszélést egyébként az orosz kormányfő kezdeményezte, aki elmondta, hogy aláír egy törvényt, amely szerint ugyan április 1-jétől a gázszállításokért rubelben kell fizetni, de ez nem jelent változást az európai szerződéses partnereknek.
Az összeget a szokásos módon a Gazprombanknak kell utalni, amelyet nem érintenek az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt bevezetett büntetőintézkedések. A bank a beérkezett pénzt rubelre váltja át.
Ez alapján, bár még nem látott napvilágot hivatalos tájékoztatás, de úgy tűnik, hogy megoldódott a rubelelszámolásos probléma: végül Moszkva „rántotta el a kormányt”.
Ezzel együtt a Gazprom vizsgálja a barátságtalan országokba irányuló gázszállítások teljes leállításának lehetőségét, és értékeli ennek a potenciális következményeit – legalábbis a Kommerszant című orosz napilap informális értesülésére hivatkozva erről számolt be a Reuters hírügynökség, a hírt a Gazprom vezetősége nem kommentálta.
Németország is készül erre az eshetőségre: példátlan módon olyan vészhelyzeti tervet léptetett életbe, amelynek értelmében az orosz gázszállítások megszakadása vagy leállása esetén a kormány oszthatja be az energiafelhasználást.
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folytatott földgáz-kereskedelem szabályairól szóló rendeletet, amely a szerződések alapján rubelalapú fizetési rendszert ír elő – közölte csütörtök délután az MTI.
Erről maga Putyin beszélt egy, a légi közlekedési ágazat helyzetével foglalkozó aznapi videokonferencián. – Az ilyen országokból való partnereinknek világos és átlátható rendszert kínálunk: az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és holnaptól, folyó év április 1-jétől kezdve ezekről a számlákról kell majd fizetni a gázszállításokért – mondta az orosz elnök. Hangsúlyozta, hogy a fizetés ütemezésének megsértését az orosz fél a vásárló mulasztásának fogja tekinteni. Erre az esetre szankciókat helyezett kilátásba.
– Nekünk senki nem ad el semmit ingyen, és mi sem fogunk jótékonykodni. Vagyis a hatályos szerződések le lesznek állítva közölte Putyin. Azt is hangoztatta, hogy Oroszországnak elfogadhatatlanok a dollárért és euróért folytatott gázkereskedelem kockázatai. A kifizetések átváltása orosz rubelre Putyin szerint fontos lépés Oroszország pénzügyi és gazdasági szuverenitásának megerősítése felé. Úgy vélekedett, hogy egy olyan helyzetben, amikor a nyugati országok pénzügyi rendszerét fegyverként használják fel, amikor ezen országok vállalatai megtagadják az orosz bankokkal, vállalatokkal és magánszemélyekkel kötött szerződések teljesítését, amikor a dollárban és euróban lévő vagyonokat befagyasztják, nincs értelme ezen országok fizetőeszközeit használni.
– Mi is történik és történt voltaképpen? Az európai fogyasztókat elláttuk erőforrásainkkal, a jelen esetben a gázzal. Megkapták, fizettek nekünk euróban, amelyet aztán ők maguk befagyasztottak. Ezzel kapcsolatban minden okunk megvan azt hinni, hogy a gáz egy részét gyakorlatilag ingyen szállítottuk Európába. Természetesen ez így nem mehet tovább – fogalmazott az orosz vezető.
Putyin érvelése szerint a hagyományos rendszerben, euróért vagy dollárért való további gázszállítások bevételét is blokkolás fenyegeti. Rámutatott, hogy a helyzet ilyen alakulását uniós kormányfők is kilátásba helyezték.
Borítókép: A kardoskúti gáztároló is várja holnaptól a betárolandó földgázt (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
