Még van mit csiszolni az új uniós terven

Messze nem egyenlő feltételekkel teljesíthetnék az egyes uniós tagállamok azt az új brüsszeli célt, amelyik előírná a földgáztárolók majdnem teljes feltöltését novemberig. A Magyarországhoz hasonlóan kivételesen nagy kapacitással rendelkező országok joggal várhatnak el kompenzációt, de egyelőre nem látszik az erre vonatkozó részletszabályozás. Ráadásul a Gazprom ezután is képes lesz befolyásolni az európai gázpiacot.

20220318 Kardoskút Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesít a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál. képen: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Az uniós elgondolás alapvetően azt jelzi – mondta lapunknak korábban Ságvári Pál –, hogy végre elindult a közös gondolkodás annak érdekében, hogy Euró­pa ne kerüljön még egyszer olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy viszonylag alacsony gázkészlettel indul neki a téli szezonnak.

Ha azonban ilyen egyszerű formájában lép hatályba a feltöltésre vonatkozó szabályozás, az az egyes tagállamok közötti súlyos egyenlőtlenségekhez vezethet.

Először is, ahogyan arra az elnökhelyettes is rámutatott: míg Magyarországnak kifejezetten nagy, unikális méretű tárolói kapacitása van, más országoké ennél jóval kisebb vagy semekkora. Ezért a mi esetünkben például más országoknak kellene beszállniuk a tárolási költségekbe, ám az is megoldás lehet, ha más módon, például a lakosság fogyasztását alapul véve határozzák meg a tárolandó mennyiséget. Hozzátehetjük, hogy ugyan rendelkezünk hosszú távú vezetékes gázszerződéssel, de ezzel nem lenne teljesíthető a kilencvenszázalékos feltöltés, ahhoz kénytelen lenne az ország a jelenlegi, egekben lévő szabadpiaci árakon beszerezni az extra mennyiséget. Ha pedig mégsem lesz szükség ennyi energiahordozóra, itt áll majd a tárolókban a méregdrága gáz. Ezt vagy belföldön használjuk majd el a következő szezonban, vagy továbbértékesítjük, ami csak akkor éri meg, ha még tovább emelkednek a gázárak, de ne fessük az ördögöt a falra.

Ráadásul az egyes országok között nemcsak a tárolói kapacitásban, hanem a téren is nagy a különbség, hogy milyen módon és milyen árakon férnek hozzá az alternatív gázforrásokhoz.

Vagyis olyan kiegyenlítő mechanizmusra volna szükség, amellyel biztosítható, hogy a nagy tárolóval rendelkező országok kompenzációhoz jutnak a bértárolásért, ahogyan azok is, amelyek a többinél csak magasabb áron tudják beszerezni az energiahordozót.

Mindezzel együtt is csak úgy lenne teljesíthető az új előírás, ha az Európai Unió továbbra sem terjeszti ki a szankciót az Oroszországból érkező energiahordozók importjára, hiszen az orosz gáz nélkül nem lenne elegendő mennyiség a cél eléréséhez – jegyezte meg Hortay Olivér, a Századvég konjunktúrakutató energia és klímapolitikai üzletágának vezetője a közösségi oldalán. Az új intézkedéssel felerősödne az ármanipuláció lehetősége is a szakértő szerint. Mint írta, a hazai tárolók állami felügyelet alatt állnak, de számos nyugati országban (például Németországban) a kapacitások jelentős részét az orosz állami Gazprom tulajdonolja és üzemelteti. Vagyis, ha ezeket is kilencven százalékra töltik fel, a Gazprom továbbra is képes lesz befolyásolni az ellátást és az árakat. 

Borítókép: Gáztároló Kardoskút mellett. A Magyarországéhoz hasonlóan nagy tárolói kapacitással rendelkező országok nagyobb terhet viselnének a többinél a közös felkészülésben (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)