időjárás 7°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo
A földgáztárolók kötelező feltöltése a tagállamok közti egyenlőtlenségekhez vezethet

Még van mit csiszolni az új uniós terven

Somogyi Orsolya
2022.03.23. 06:50 2022.03.23. 06:50
Még van mit csiszolni az új uniós terven

Messze nem egyenlő feltételekkel teljesíthetnék az egyes uniós tagállamok azt az új brüsszeli célt, amelyik előírná a földgáztárolók majdnem teljes feltöltését novemberig. A Magyarországhoz hasonlóan kivételesen nagy kapacitással rendelkező országok joggal várhatnak el kompenzációt, de egyelőre nem látszik az erre vonatkozó részletszabályozás. Ráadásul a Gazprom ezután is képes lesz befolyásolni az európai gázpiacot.

Az Európai Bizottság várhatóan ma teszi közzé javaslatát az uniós tagországok kötelező gáztartalékairól annak érdekében, hogy felszámolják az EU oroszországi fosszilis energiahordozóktól való függőségét. A DPA hírügynökség által megtekintett tervezet – amelyet az MTI idézett – egybecseng azzal a lapunkban hétfőn megjelent információ­val, amelyről a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese, Ságvári Pál beszélt. E szerint

a tagállamoknak minden év november 1-jéig legalább kilencven százalékig fel kellene tölteniük a föld alatti gáztárolóikat, az indoklás szerint azért, mert a vezetékes ellátásban bármikor előfordulhatnak fennakadások.

Bár az Oroszországtól érkező gázszállítás mindeddig zavartalan, az orosz–ukrán háború, illetve az Európai Bizottság által továbbra is lebegtetett szankciók miatt mégis aggodalom övezi a tranzit stabilitását.

A magyarországi jogszabály kimondja, hogy a lakosság elmúlt tíz évben mért legmagasabb téli fogyasztásának a hatvan százalékát kitevő gázmennyiséget kell elhelyezni a tárolókban a fűtési szezon kezdetéig. A 2021-es és az egy évvel korábbi fűtési szezon is mintegy négymilliárd köbméter betárolt gázzal indult, amiből kilencszázmillió köbméter stratégiai készletet is számon tartanak, amihez csak végszükség esetén lehet hozzányúlni. Emellett számolnak azzal, hogy télen is folyamatos az import és a belföldi termelés, így fedezhető az éves, mintegy kilencmilliárd köbméteres, teljes fogyasztás, ide értve az ipar igényeit is. Németország most tervezi ehhez, illetve a bizottság javaslatához hasonló, májusban hatályba lépő intézkedés bevezetését.

Az uniós elgondolás alapvetően azt jelzi – mondta lapunknak korábban Ságvári Pál –, hogy végre elindult a közös gondolkodás annak érdekében, hogy Euró­pa ne kerüljön még egyszer olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy viszonylag alacsony gázkészlettel indul neki a téli szezonnak.

Ha azonban ilyen egyszerű formájában lép hatályba a feltöltésre vonatkozó szabályozás, az az egyes tagállamok közötti súlyos egyenlőtlenségekhez vezethet.

Először is, ahogyan arra az elnökhelyettes is rámutatott: míg Magyarországnak kifejezetten nagy, unikális méretű tárolói kapacitása van, más országoké ennél jóval kisebb vagy semekkora. Ezért a mi esetünkben például más országoknak kellene beszállniuk a tárolási költségekbe, ám az is megoldás lehet, ha más módon, például a lakosság fogyasztását alapul véve határozzák meg a tárolandó mennyiséget. Hozzátehetjük, hogy ugyan rendelkezünk hosszú távú vezetékes gázszerződéssel, de ezzel nem lenne teljesíthető a kilencvenszázalékos feltöltés, ahhoz kénytelen lenne az ország a jelenlegi, egekben lévő szabadpiaci árakon beszerezni az extra mennyiséget. Ha pedig mégsem lesz szükség ennyi energiahordozóra, itt áll majd a tárolókban a méregdrága gáz. Ezt vagy belföldön használjuk majd el a következő szezonban, vagy továbbértékesítjük, ami csak akkor éri meg, ha még tovább emelkednek a gázárak, de ne fessük az ördögöt a falra.

Ráadásul az egyes országok között nemcsak a tárolói kapacitásban, hanem a téren is nagy a különbség, hogy milyen módon és milyen árakon férnek hozzá az alternatív gázforrásokhoz.

Vagyis olyan kiegyenlítő mechanizmusra volna szükség, amellyel biztosítható, hogy a nagy tárolóval rendelkező országok kompenzációhoz jutnak a bértárolásért, ahogyan azok is, amelyek a többinél csak magasabb áron tudják beszerezni az energiahordozót.

Mindezzel együtt is csak úgy lenne teljesíthető az új előírás, ha az Európai Unió továbbra sem terjeszti ki a szankciót az Oroszországból érkező energiahordozók importjára, hiszen az orosz gáz nélkül nem lenne elegendő mennyiség a cél eléréséhez – jegyezte meg Hortay Olivér, a Századvég konjunktúrakutató energia és klímapolitikai üzletágának vezetője a közösségi oldalán. Az új intézkedéssel felerősödne az ármanipuláció lehetősége is a szakértő szerint. Mint írta, a hazai tárolók állami felügyelet alatt állnak, de számos nyugati országban (például Németországban) a kapacitások jelentős részét az orosz állami Gazprom tulajdonolja és üzemelteti. Vagyis, ha ezeket is kilencven százalékra töltik fel, a Gazprom továbbra is képes lesz befolyásolni az ellátást és az árakat. 

Borítókép: Gáztároló Kardoskút mellett. A Magyarországéhoz hasonlóan nagy tárolói kapacitással rendelkező országok nagyobb terhet viselnének a többinél a közös felkészülésben (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.